Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)
A birtok és a birtokvédelem. 07 nem szenved az, hogy hatósági engedély mellett sem létesíthető oly építkezés, mely a szomszéd épületre károsan kihat, minthogy közönségesen az építkezési engedély a mások jogos érdekeinek sérelme nélkül kiadottnak tekintendő, mindamellett a fenforgó esetben a közigazgatási hatóság engedélye mellett végrehajtott panaszolt tények birtokháboritásnak nem tekinthetők, következőleg a mennyiben felperes netán a szomszéd alperes építkezése által jogaiban sérelmet szenvedett, azt csak a törvény rendes utján orvosolhatja. (1888. június 27-én 1797. sz. a.) 180. A cseléd által a gazda szolgálatában tett fuvarozásokkal másnak birtokán elkövetett háboritás orvoslását a károsított fél, sommás visszahelyezési keresettel a gazdán jogosan keresheti. Járásbíróság: A törvényes időben támasztott visszahelyezési keresetnek helyt adni kellett. Mert azon alperesi kifogásoknak, hogy foglalási szándéka nem lévén, ellene visszahelyezési kereset nem indíttathatott; és ha szolgája valakinek szántóföldjén keresztül utat nyitott, arról _ő nem tehet: tekintetbe vehetők nem voltak, tekintve egyrészt szolgájának M. Ferencznek a felperes s több tanú előtt tett nyilatkozatát, miszerint az utat alperes meghagyásából nyitotta; másrészt hogy alperesnek kötelessége lett volna szolgáját a használandó ut iránt kitanitani; és tekintve azt is, hogy alperes szolgája hosszabb ideig fuvarozott felperesnek emiitett földjén keresztül, ugy hogy tanuk vallomása szerint ott formális szekérút nyittatott, tehát alperes idejekorán figyelmeztethette volna szolgáját a jogtalanságra. A tábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta indokaiból s még azért is: mert a gazda, cselédjének az ő szolgálatában elkövetett tényeiért harmadik személylyel szemben rendszerint felelősséggel tartozván: az alperes cselédje által, az alperes szolgálatában tett fuvarozásokkal felperes birtokán elkövetett háboritás orvoslását felperes jogosan kérhette alperes ellen. (1887 május 12-én 20201. sz. a.) 181. A képviselt ellen a képviselő birtokháboritása miatt sommás visszahelyezés kérhető. Curia: S. József az alperesnek édes atyja, tehát felpereseket birtokukban, mint az akkor még kiskorú fiának természetes és törvényes képviselője egyszersmind gazdaságának képviselője háborította meg az által, hogy a felperesek munkásait a fia javára hozott ítélet felolvasása mellett a földekről eltiltotta : következve az atyjának az ő nevében véghezvitt cselekvényeiért a per folyama alatt nagykorúvá vált alperes felelősséggel tartozik. (1889 október 16-án 8081. sz. a.) 182. Nem képez birtokháboritást s ennélfogva nem szolgál sommás visszahelyezési per alapjául, ha valaki a tagosításkor kertnek kiosztott illetményét palánkkal keríti be. (Curia 1879 szeptember 24-én 8170. sz. a.) 5*
