Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

57. §. 471 212. Határozatlan arányban bekebelezett tulajdonos terhére eszközlött zálogjogi bekebelezés, — miután a biztositékul szolgáló rész mennyisége és igy értéke is bizonytalan, — nem szolgál akadályul a tekintetben, hogy a bekebelezett követelés biztosítása másként is eszközöltessék. Végzés : A budapesti kir. táblának végzése megváltoztatik és az elsőbirósági végzés a polgári törvénykezési rendtartás 388. §-ának második bekezdése alapján bagyatik annyival is inkább helyben ; mivel a kifogásolók az öcsödi 281. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanokra csak határozatlan arányban vannak többekkel együtt bejegyezve, s igy előre ez uton az, vájjon ezen ingatlanságokból mennyi fogja illetni a kifogásolókat, s vájjon elégséges lesz-e a biztositást eszközlöttek követelésének biztositására, meghatározni nem lehet. (Curia 6073/1875. sz.) 213. A esődhirdetmény kifüggesztése napján beadott kérvényre elrendelt zálogjogi előjegyzésnek : joghatálya nincs. (Budapesti tábla 870/1882.) 214. A esődtörvény 27. §-ának 3. pontja alapján megtámadható azon zálogjogi előjegyzés, melyet valamely hitelező lejárt váltó alapján a közadós ingatlanára a csődnyitást megelőzően 15 napon belül eszközölt ki. Az ily zálogjogi előjegyzés a megtámadhatóság szempontjából a közadós által adott biztosítással egyenlő tekintet alá esik. (Curia 1892 február 9. 2914. sz.) 215. A megtámadási perben hatálytalannak kimondott zálogjog tekintetében nem a zálogjog kitörlése, hanem csakis a hatálytalanság feljegyzése rendelhető el, mivel a zálogjog ily esetben csupán a közadós csődhitelezőivel szemben veszti el hatályát. (Curia 1894 május 25. 2174. sz.) 216. Az ingatlan függő termésének tulajdoni átruházása törvény által kizárva nincs. Ez átruházás azonban a jelzálogos hitelezők ellen nem érvényesíthető, mivel törvény szerint a zálogjog hatálya kiterjed az ingatlannak el nem választott termésére is. (Curia 1874 szeptember 19. 6706. sz.) 217. A szőlőre bekebelezett váltságtőke megfizetése csak attól követelhető, ki mint a szőlő birtokosa vagy tulajdonosa telekkönyvileg kitüntetve van. Elsőbiróság: Alpereseket elmarasztalta. — Budapesti tábla: Az elsőbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyta. — Curia : ítélet: Mindkét alsóbirósági Ítélet megváltoztatásával felperes ezúttal (keresetével elutasittatik. Indokok: Mert a szőlőre bekebelezett váltságtőke fizetése csak attól követelhető, ki mint a szőlő birtokosa, esetleg mint annak teljes tulajdonosa telekkönyvileg kitüntetve van. Már pedig felperes is beismerte, hogy alperesek . . . felvett szőlőnek ez ideig nem telekkönyvileg kitüntetett birtokosai vagy tulajdonosai; alpereseket pedig azért, mert a szőlőt mint nem telekkönyvi tulajdonosok birtokolják, az azon szőlőre bekebelezett s a telekkönyvi tulajdonosok ellen érvényesithető követelésekre nézve, a velük nem szerződő felek irányában személyes kötelezettség nem terheli. (9877/1881. sz.)