Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

450 Telekkönyvi rendtartás. 100. Ha telekkönyvi kiigazítási ügyben az első biró a feleket perre utasítja, a másodbiróság azonban perre utasításnak helyét nem látja, a másodbiróság nincs jogosítva az ügy érdemében határozni, hanem az első birót kell érdemleges határozathozatalra utasítania. (Curia 1876 márczius 6. 1511. sz.) 101. A telekkönyv kiigazítása esetében nem szükséges a kiigazításhoz az átruházó fél meghallgatása is. (Curia 1883 április 13. 665. sz.) 102. A bejelentett tulajdoni igénynek kereset alakjában érvényesítése végett, az erdélyi telekkönyvi rendtartás 25. §. e) pontja szerint kitűzött határidő elmulasztása, csak a már bejelentett igény elutasítását s a bejelentés alapján eszközölt feljegyzés törlését, de nem vonhatja maga után a határidő lejárta után beadott kiigazítási kereset visszautasítását is. Világosan kitűnik ez a telekkönyvi' rendtartás 3. §. 1. pontjának azon intézkedéséből, mely szerint a hirdetményi határidő lejárta után bejelentett igények sem zárhatók el érvényesítésüktől, ezen határidő mulasztásának csak az lévén következménye, hogy az ilynemű igények nem érvényesíthetők oly harmadik személyek kárára, kik a hirdetmény hatályossága kezdetének napjától fogva, a telekjegyzőkönyvben foglalt bejegyzések alapján további nyilvánkönyvi jogokat jóhiszemmel szereznek. (Curia 151/1873. sz.) 103. Ha a telekkönyvi kiigazítás iránt már egyszer benyújtott kérvény jogérvényesen visszautasittatott ugyan, de a nélkül, hogy akkor a kérelmező kérelmével érdemileg elutasittatott volna, hanem csak bejelentése rendeltetett töröltetni abból az okból, mert keresetét a kitűzött határidő alatt folyamatba tenni elmulasztotta : ennek egyedül az a következménye, hogy az előbb nyert elsőbbség megszűnt, de a kiigazítás ujabbi kérelmezésére és annak törvényszerű tárgyalására az a törlés gátló akadályt nem képez. (Curia 1883 deczember 18. 3879. sz.) 104. Ha az érdekelt felek között a tárgyalás folyamán megállapodás nem létesül: a kiigazítást kérő fél a peres eljárásra utasítandó. Mert folyamodó a kérdés alatti malomcsatornát köz- vagy nyilvános vagyonnak nyilvánittatni és a patak árkát az egyes tulajdonosok nevére kérte telekkönyveztetni. Brassó város a tárgyalás alkalmával a kérelem teljesítését ellenezte és a kérvényezőt kiigazítási kérelmével a per útjára kérte utasítani. E szerint a felek közt megállapodás létre nem jővén, nem lehetett a kérelemnek sem részben, sem egészben helyet adni, hanem a telekkönyvi rendtartás 25. §. e) pontjához képest a kérvényezőt a per útjára kellett utasítani. (Curia 1886 április 28. 105. sz.) 105. Ha a telekkönyv kiigazítása kérvénynyel szorgalmaztatik is, de a felek az erre kitűzött tárgyalásnál a kiigazítási kérdés érdemébe bocsátkoznak, a tartott tárgyalás után a kérvényező nem utasítandó külön perre, hanem az előadottak alapján érdemleges határozat hozandó. (Curia 9354/1872. sz.)