Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

446 Telekkönyvi rendtartás. személyre át nem szállott, következésképpen az ingatlan birtokosával szemben, a kiigazítási jog elévülését tárgyazó kifogást, a helyszíneléskor tulajdonosként felvett személy sikerrel nem érvényesítheti. (Curia 1903 január 14. 233/1902. sz.) 85. A telekkönyvi hatóság előtt indítható birtokkiigazitási keresetnek tárgya csak a téves helyszinelési felvételnek kiigazítása lehet, a melynek elbírálásánál rendszerint azt kell vizsgálni, hogy a bejegyzés a helyszinelési szabályok szerint helyes-e. Az úrbéri és azzal rokon viszonyt feltüntető bejegyzések azonban nem lehetnek tárgyai az ily kereseteknek. Kolozsvári tábla : A jelen esetben oly telekkönyvi bejegyzésnek kiigazítása czéloztatik, a mely curiális, illetve úrbéres viszonyt tüntet fel; az 1868 . nov. 8-án kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet 16. §-a szerint azonban az úrbéri és azzal rokon viszonyok a helyszinelési tárgyalásból ki voltak zárva, a melynek folyományául az ezekből származható igények bejelentése vagy igazolása a telekkönyvi rendtartás 4. §-ában foglalt intézkedésnél fogva, akár jegyeztettek be azok a helyszinelési jegyzőkönyvbe, akár sem, a hirdetményi eljárásból hasonlóan ki voltak zárva ; ez intézkedésből önként következik, hogy az ily viszonyt feltüntető bejegyzések a telekkönyvi birtokkiigazitási keresetek tárgyai sem lehetnek, minthogy a kiigazítás által lényegében az úrbéri vagy azzal rokon jogviszony fenn vagy fenn nem állása nyerne bírósági megoldást, már pedig eme jogviszonynak elbírálása az 1868 : LIV. t.-cz. 25. §-a szerint a kir. törvényszékek, mint úrbéri bíróságok, kivételes ügybirósági hatósági köréhez tartoznak. Mivel ennek ellenére az eljáró kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság a keresetet tárgyalásra elfogadta és a bizonyítási eljárás befejeztével Ítéletet hozott, ez által hatósági körét túllépte ; ennélfogva Ítéletét az azt megelőző eljárással együtt az 1881 : LIX. t.-cz. 39. §. a) pontja utolsóelőtti bekezdése és a 40. §. alapján hivatalból meg kellett semmisíteni. (1899 márczius 1. 422. sz.) — Curia: Végzés: A kir. tábla végzése indokainál fogva helybenhagyatik. (1899 szeptember 27. 2513. sz.) 86. A curiális zsellérségek birtoka, egyedül a telekkönyvi helyszínelésen alapuló nyilvánkönyvi jog alapján, annál kevésbbé követelhető, mivel a telekkönyvi rendtartás 4. §-a szerint a volt úrbéri kapcsolatból s azzal rokon viszonyokból származott igények telekkönyvi feljegyzés nélkül is érvényesíthetők. El nem birtokolható oly ingatlan, melynek használata fejében szolgálmányok teljesíttetnek. (Curia 1891 szeptember 17. 541. sz.) 87. A míg a birtokrendezés teljesen befejezve nincs, a telekkönyvi rendtartás 4. §-a értelmében annak a sérelemnek orvoslása, hogy a telekjegyzőkönyvben valamely telek hibásan jelöltetett meg úrbérinek, nem a kiigazítási per keretébe, hanem a birtokrendezés befejezése után eszközlendő telekkönyvi átalakítási eljárásra tartozik. (Curia 1879 január 7. 11393/1878. sz.)