Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Bányatörvény. 1098. A bánya jogosítvány jellegének meghatározásánál törvényes szabályul szolgál, hogy az adományozás minőségére és terjedelmére nézve a bányahatóság határozata irányadó. Curia: A Miksa-féle bányatörvényen kivül, mely 1573. évben hazánkban törvényileg elfogadtatott, az aknajogositvány térfogatának meghatározására más törvény vagy rendszabály nem létezett; miből jogilag következtetendő, hogy az ujabb időben tett bányaadományozás is a Miksa-féle törvény értelmében eszközöltetett. A Miksa-féle bányatörvény érvényének ellenében nem állhat meg azon bányaszakértői vélemény, hogy az osztrák bányatörvény életbelépése előtti időben Felső-Magyarországon csak az úgynevezett »Felső-Magyarországi« hosszmértékek szerinti terjedelemben adományoztattak volna az aknajogositványok. Abból, hogy valamely aknajogositvány az okiratokban ölekben meghatározott terjedelműnek mondatik, biztosan nem következtethető, hogy a szomszédos akna jogosítványa sem lehet nagyobb terjedelmű; főkép midőn az egyik aknajogositvány a Miksa-féle törvénytől eltérőleg a két tulajdonos egyetértésével lett kisebb terjedelemben megállapítva. A bányajogositvány terjedelmének kitüntetésére bizonyítékul nem szolgálhat olyan térkép, melyre nézve nincs kimutatva, hogy a kiállító bányamérnök azt hivatalos kiküldés folytán állította ki. Nem vehető tekintetbe a bányaadományozási térkép, ha nem bizonyittatik, hogy az az adomány felkéréshez csatolva volt. De az helyesen nem is csatoltathatott, míg a bányahatóság határozata az adományozás minősége és terjedelmére nézve meg nem hozatott. A szakértők véleményezésének tárgya nem lehet annak meghatározása, hogy valamely törvény még alkalmazható-e. Törvényi szabályul szolgál, hogy minden ásványnemnek — melynek lefejtését valaki igényeli, — vájást érdemlősége teljesen kétségen kivül álljon, — a mi az illető bányahatóságnak határozatától függ. Az, vájjon a kénkovánddal impregnált fedőkőzet vájást érdemlő minőségűnek tartható-e, csak előzetes szakértői szemle és birói határozat utján állapitható meg. Az pedig korlátlanul az aknajogosítványhoz tartozónak nem mondható ki; mivel a bányatulajdonos a törvényes adalékon tul a vájást nem érdemlő, vagyis meddő kőzeteket is bármily czélra lefejthetné; és a szomszéd bányatulajdonosok területébe is behatolhatna, vagy azt veszélyeztethetné; a mi meg nem engedhető. (1892 deczember 20-án 11507. sz. a.)