Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

28 A birtok és a birtokvédelem. nem tartozik bevárni, hogy a jog gyakorlatában tettleg erőszak alkalmazásával akadályoztassák, hogy azonban a birtokháboritás ténye megállapítható legyen, a tilalomnak oly módon kell nyilvánulnia, hogy az alkalmas legyen a jogosítottat az addig folytatott gyakorlat abbanhagyására birni, ez azonban nem forog fenn akkor, midőn az illető jogosított a tilalom daczára a jog gyakorlatát minden további akadályoztatás nélkül folytatja. Midőn tehát felperes nem vonta kétségbe alperesek azon állítását, hogy a telepitvényesek a tilalom daczára állatjaikat az uradalmi birtokon legeltetik, kétségtelen, hogy birtokháboritás nem forog fenn s visszahelyezésre szükség nincs stb. (1891 április 10-én 1719/1890. sz. a.) Ellenkező : Curia: Felperes keresetével elutasittatik, ha alperes leteszi a főesküt arra, hogy ő felpereshez ezen szavakat nem intézte: »kitakarodjál a házból, nehogy gyilkosság történjék, mert különben fejszével agyonverlek.« 1885 márczius 5-én 806. sz. a.) 53. Alperes ama nyilatkozata, hogy az átjárást jövőre nem engedi meg, nem képez birtokháboritást. Járásbiróság: Alperes csak szóval tiltakozott, hogy felperes »zakrivánom« nevü dűlőben az ott elvezető ut mellett fekvő földjén ne járjon, s hogy őt ezen bocsájtani nem fogja; miután azonban őt ezen járásban tettleg nem akadályozta, a háboritás meg nem történt, s így e kereset tárgytalanná válván, felperes ezzel elutasittatott. Budapesti tábla: Sommás visszahelyezési kérelmével elutasítandó volt felperes, mert alperes felperesnek a kérdéses ut használatára való jogosultságát elismeri és mert alperesnek azon állítólagos puszta nyilatkozata, hogy felperesnek a mezei uton való átjárást jövőben nem fogja megengedni, magában véve nem tekinthető birtok-, illetve joggyakorlat-háboritásnak, minthogy felperes saját előadásából kitűnik, miszerint az állítólagos nyilatkozattétel alkalmával ez uton tényleg átment. Curia : A másodbirósági ítélet indokaiból helybenhagyatik. (1884 szeptember 12-én 6194. sz. a.) Kolozsvári tábla: Alperesnek tanú előtt szóval tett abbeli kijelentése, hogy a pincze felerészét a felperesnek át nem- engedi, a kérdéses pincze használatát illetően a felperessel szemben a birtokháboritás tényét egymagában annyival kevésbbé állapíthatja meg, mert az alperesnek fentebbi kijelentése lényegtelen s perdöntő körülményt azért nem képezhet, mert abban a felperes irányában valamely önhatalmú cselekvény nem foglaltatik. (1893 október 16-án. 4597/1893. sz. a. Curia helybenhagyja 1893 deczember 30-án 12195/1893. sz. a.) 54. A szomszédba átnyúló faágaknak levágása nem képez birtokháboritást. Szegedi tábla: (1893 január 24-én 145. sz. a.) és Curia: Az első bíróság ítélete meg változta tik, felperes keresetével egészen elutasittatik.