Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

14 A dolgok. és megbecsülve nem lett. Mert az 1868: LIV. t.-cz. 423. §. szerint az ebben felsorolt tartozékok a végrehajtás alá vett ingatlan birtokkal együtt árvereztettek el, azoknak összeirása és megbecslése pedig az idézett törvény 363. §-a értelmében csak azért történt, illetőleg erre, miután azok az idézett törvény 421. §. szerint a végrehajtási zálogjognak bekebelezése által már lefoglaltattak, csak a végett volt szükség, hogy árverésnél a becsérték kikiáltási árul szolgáljon. Az összeirás és becslés elmulasztása tehát csak oly jogsérelemnek tekinthető, mely a végrehajtás folyama alatt lett volna orvosolható, de az árverésen szerzett jogokra befolyással nincs. A kereseti kisebb kir. haszonvételek tulajdona, mint a fő vagyon tartozéka, ezek szerint felperest illetvén, alperes, mint a ki arra semmi jogot sem mutatott ki, ennek elismerésére s annak tűrésére, hogy miután az italmérési regálét ma már az azért nyújtandó államkincstári kártalanítás helyettesiti, felperes e kártalanítást, valamint egyéb regale-haszonvételt jövőre felvehesse, kötelezendő volt. (1890 szeptember 24-én 5954, sz. a. Azonos 1891 október 20-án 7150. sz. a.) 20. Anyagi jogszabály, hogy oly mellékdolgok, melyek a fődolog czéljaira rendelvék, mint a fődolog tartozékai annak sorsát osztják: a ház felszerelését képező fürdő, closetberendezés és vaskályha, mint eme ház tartozékai a házzal együtt vevő tulajdonába megy át. (1898 szeptember 27-én I. G-. 176. sz, a.) 21. A malomkövek külön kikötés hiányában a főtárgygyal együtt szintén eladottaknak tekintendők. Debreczeni tábla: A f elebbezési bíróság Ítéletében megállapított és itt is irányadóul szolgáló tényállás szerint a kereset tárgyát képező négy darab malomkő a vételi ügylet létrejötte, illetve a vétel tárgyát képező ingatlan birtokba vétele idejében a kérdéses szélmalomban lévén elhelyezve, mint annak czéljaira és rendeltetésére szolgáló felszerelés, illetve beruházás, az idézett szerződés alapján az alperes tulajdonába ment át, és e tekintetbén az a körülmény, hogy a vételi ügylet létrejötte és annak foganatba vétele alkalmával a kereset tárgyát képező malomkövek tényleg használatban nem voltak, különbséget nem tesz azért, mert ilyen megkülönböztetést kifejezetten maguk a szerződő felek sem állapítottak meg, a malomkövek pedig a malomnak — a dolog természeténél fogva — alkotó részét képezvén, külön kikötés hiányában, a főtárgygyal együtt szintén eladottaknak tekintendők. (1895 április 3-án I. G. 3. sz. a.) 22. A dolog tartozéki jellege nem azon sarkallik, hogy a dolog a fődologtól állagának sérelme nélkül elválasztható, hanem tartozék az a mellékdolog, mely a fődologgal azzal a rendeltetéssel kapcsoltatik össze, hogy állandóan a fődolog czéljaira szolgáljon; ily rendeltetéssel akkor is tartozék a mellékdolog, ha a fődologtól az állag sérelme nélkül elválasztható. Budapesti törvényszék felebbezési tanácsa: Alapos ellenben alperesnek az a panasza, mely az anyagi jogszabály megsértésére vonatkozik;