Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

196 A tulajdonból származó követelések. foglalja; tekintve továbbá, hogy az elsőbiróság alperest nem a felperesi kereset elutasitása indokából, hanem azért utasította el viszonkeresetével, mert ez a felperes keresetével nem hasonnemü s nem egy jogalapból származik; ily indokolással szemben pedig az alperes által nem felebbezett elsőbirósági Ítélet a viszonkeresetet illetőleg kétségkivül jogerejüvé vált, s e részben a másodbiróság által érintetlenül volt hagyandó; végre tekintve azt, hogy a szakértők a keresetbe vett ingatlanok tiszta hasznát becsülték évenkénti 66 forintra, s azok eljárása ellen alperes sem a becslés alkalmával, sem beadott észrevételeiben kifogást nem tett, a másodbirósági Ítélet elleni felebbezvényéhez csatolt uj okmányokat pedig a p. t. rendt. 183. §-ánál figyelembe venni nem lehet: mindezeknél fogva a kir. tábla Ítélete indokolásánál fogva is helybenhagyatik. (1877. május 5-én 3801. sz. a.) 530. A telekkönyvi tulajdonosok örökösei is jogosítva vannak az örökhagyó telekkönyvi tulajdonát képező vagyon átadását attól, ki azt birja, tulajdonkeresettel épen ugy követelni, a mint az a telekkönyvi tulajdonosnak jogában állott. (Legfőbb Ítélőszék 1877 június 20-án 5107. sz. a.) 531. A telekkönyvi helyszínelés előtt létrejött adásvevési szerződés alapján a telekkönyvezett ingatlan vagyonra követelt tulajdonjog érvényesítése csak kiigazítási kereset utján lévén eszközölhető, — a birtokbíróság előtt indított tulajdonkereset, mint ily esetben helyt nem fogható, elutasítandó. (Curia 1872 november 19-én 8567. sz. a.) 532. Az anya, mint kiskorú gyermekei s férje örököseinek gyámja idéztetvén perbe, azon körülmény, hogy a kiskorú örökösök nincsenek névszerint megnevezve, a kereset elutasítására indokul nem szolgál. Ingatlanság eladására létrejött szóbeli szerződés alapján, ha ezen szerződés megkötése kellőleg beigazoltatik, nem kívántatik meg, hogy a kereset első sorban oda irányoztassék, hogy alperes a telekkönyvi bekebelezés eszközlése végett Írásbeli szerződést tartozzon kiállítani, hanem a kereset egyenesen a tulajdonjog megítélésére és arra is irányozható, hogy alperes a tulajdonjognak felperes részére leendő bekebelezését tűrni tartozzék. (Curia 1873 június 5-én 4752. sz. a.) 533. Tulajdonjog bekebelezése iránt az is indíthat keresetet, a ki az ingatlant már eladta, mert ő a vevővel szemben csak akként tehet szerződési kötelezettségének eleget, ha a kérdéses ingatlan tulajdonjogát megszerzi. Curia: A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával felperes kereseti joga megállapíttatik és ennek folytán utasittatik a kir. Ítélőtábla, hogy a perben érdemileg határozzon. Mert habár felperes beismerte azt, hogy ő az alperesek édes anyja néhai K., szül E. Zsófiától megvett és a kereset tárgyát képező ingatlant időközben M. Nicolainak eladta; minthogy azonban felperes ezen adásvevési szerződésből folyó kötelezettségének az emiitett vevővel