Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Ingatlan dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. 187 m.-bírósági végzés daczára, szintén nem felelt meg, s azon állítás, mely különben is a néhány év előtt állítólag történt, de nem bizonyított osztályt feltételezi, hozzá még az alperesek sokkal régibb birtokát igazoló azon vallomások által meg is van ozáfolva. Ezzel szemben és habár az alpereseket e tekintetben a bizonyítási kötelezettség nem terheli, valónak tartandó a tanúvallomásokkal és az 1. sz. alatt telekkönyvi kivonattal támogatott amaz állításuk, hogy ők, mint F. Trailo, illetőleg mint F. Trailo házközösségnek az 1. és 5. számú okiratok szerint jogutódai az 1828. évben létesült osztály alapján vannak a kereseti ingatlannak birtokában, és hogy ez az ingatlan csak tévedésből maradt a telekkönyvben a felperes házközösség tulajdonaként bevezetve. Minthogy ezek szerint felperes telekkönyvi tulajdonának ellenére alperesek a kereset indítását megelőzőleg több mint harmincz év óta a kereseti ingatlanoknak jogszerű, valódi és a mennyiben az ellenkező nem bizonyittatott (osztrák polgári törvénykönyv 328. §.) jóhiszemű birtokosai és minthogy az osztrák polgári törvénykönyv 1477. §-a szerint harmadik személy irányában minden jog, akár van a nyilvánkönyvekben bejegyezve, akár nincs, harmincz évi nem használás által elenyészik, eltekintve attól, hogy felperes keresetében határozottan csak két hold földet követel s ennél nagyobb területet neki a perrendtartás 68. §-ánál fogva semmi körülmények között sem lehetne megítélni, felperest keresetével egészben elutasítani. (Curia helybenhagyja 1889 szeptember 24-én 1121. sz. a.) 504. Az az elmélet, hogy arányosítás tárgyául szolgáló közös javakban elbirtoklásnak helye nincs, csakis a közbirtokosokra és nem egyszersmind a közbirtokosságon kivül álló személyekre nyerhet alkalmazást. (Curia 1901. november 26-án 2876. sz. a.) 505. A harminczkét évi elévülési időszakra nézve a magyar törvények hatálya visszaállíttatván, e részben az osztrák polgári törvénykönyv 1494. §-ának rendelkezése többé nem irányadó. Az elévülésnek az elbirtokló rosszhiszeműsége csak az esetben áll útjában, ha igazoltatik, hogy törvény által tiltott uton jutott a birtokba. A telekkönyv az abba felvett térmértékért nem szavatol és a telekkönyvi első felvétel a már megkezdett elbirtoklást sem félbe nem szakítja, sem pedig ezen felvétel alapján a három évi elbirtoklásnak helye nincs. (Curia 1890 január 7-én 3780/1889. — Azonos : Curia 1890 október 9-én 2932. sz. a.) 506. Ha a tulajdonos a telekkönyvben feltüntetett tulajdona daczára másnak birtoklását minden ellenmondás nélkül türi: ebből megállapítható, hogy a telekkönyvi tulajdonos a birtokos szerzését saját maga irányában jogszerűnek és fennállónak tekintette. Curia: F. József tanú vallomásával igazolva van, hogy a peresített ingatlanok eredetileg D. István sajátja voltak és későbben adásvétel czimén testvére D. Lajos tulajdonává váltak, a ki azokat használatára átengedte D. Istvánnak, éspedig, eladta K. Rókusnak, ezután