Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Ingatlan dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. 462. A természetes iszapolás a parti birtok növedéke. Curia: Felperes felülvizsgálati kérelmében azért támadja meg a felebbezési biróság Ítéletét, mert a felebbezési biróság szerinte anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy a peres területet az alperesek tulajdonát képező névtelen sziget növedékének s az alperesek által elbirtokoltnak mondja ki és hogy az 1885 : XXIII. t.-ez. 4., illetve 5. §-át akként értelmezte, hogy a középvonal a sziget és felperes parti birtoka között húzandó s az ezen belül alperesek birtoka felé keletkezett iszapolás alperesek javára szolgál. Felperes panaszai megállható alappal nem birnak. A felebbezési biróság ténymegállapítása szerint ugyanis nem vitás, hogy az úgynevezett névtelen, szigetet alperesek birták és birják háborítatlanul s a per tárgyát csakis a vázlatrajzon piros szinnel befestett és feliszaposodás folytán keletkezett terület képezi; megállapította a felebbezési biróság azt is, hogy a kérdéses terület természetes iszaplerakodás után jött létre; erre nézve tehát a felebbezési biróság az 1885 : XXIII. t.-cz. 5. §-a értelmében az anyagi jogszabálynak megfelelően helyesen mondotta ki, hogy az növedék és mint ilyen a parti birtokosok tulajdona. Ezzel szemben alaptalanul hivatkozik felperes arra, hogy az iszap a dolog természetének megfelelően a meder alján képződik és hogy az a meder tartozéka; mert a tételes törvény ennek ellenkezőjét állapítja meg, s a felebbezési biróság az idézett 1885. évi XXIII. t.-cz. 4., illetve 5. §-át nem értelmezte helytelenül, mert csak a támadt uj szigeteknél áll az elő, hogy a határt ugyanazon part birtokainál az a merőleges vonal képezi, mely a birtok t. i. a parti birtok végpontjától a vízlefolyás középvonalára húzható; a mint azonban a támadt uj szigetre nézve a viszony ekkép rendeztetik, ebből önként folyik, hogy ha ez az uj képződmény ismét további természetes iszapolás által gyarapodik, az ekkép keletkező iszapolás, tekintet nélkül a meder tulajdonjogára, a parti birtok növedéke és az annak tulajdonává válik, a kinek ingatlanához kapcsolódik az iszapolás. (1903 május 29-én 53. sz. a.) 463. Jogi értelemben vett áradványt olyan föld képez, melyet a viz észrevétlenül valamely parti birtokhoz visz. A tulajdonos az elszakított földhöz való tulajdonjogát el nem veszti. A feliszapodás folytán támadt föld azon terület tulajdonosát illeti mint növedéket, a melyen a feliszapodás történt. Curia: Az tény ugyan, hogy a peres terület a Maros elhagyott; medrének éjszak felőli szélén és a Maros uj medre között fekszik, de azért közönséges értelemben vett szigetet sem ma nem képez, mert a Maros B) alatti holt medrét végkép elhagyván, ez a földterület viz által övedzve nincs, sem az nincs bizonyítva, hogy ez a peres föld valaha jogi értelemben vett szigetet (insula in flumine enata) képezett, vagyis hogy a Maros medrében keletkezett és mint ilyen egy és ugyanazon időben a Maros vize által minden oldalról övedzve lett volna. Az is tény, mint ezt a másodbiróság szintén megállapította, hogy a felperesek birtoka és az alperes uradalma közt a határt a Maros