Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Ingatlan dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. 165 jiak, Dunapartnak és medernek ura volt, mindannak, a mit a fentidézett úrbéri egyezségek szerint a volt úrbéreseknek és felperes községnek kifejezetten át nem engedett, továbbra is tulajdonosa maradt igy az egész taksonyi Dunaterületnek, tehát a Duna partjainak és medrének is, minthogy továbbá az úrbéri birtokrendezés és elkülönitésnek a fentebb előadott módon történt keresztülvitele következtében az alperes tulajdonjoga a peres területekre nézve oly erős magánjogi czimen alapszik, melyet a fentebbiek szerint az 1885 : XXIII. t.-cz. rendelkezései hátrányosan nem érinthetnek; és igy az a magánjogi megállapodás, melynél fogva a Dunapartok és meder a partmenti úrbéres birtokok alkatrésze lenni megszűntek s a volt földesúr tulajdonául tartattak fenn, az által, hogy a Duna medre időközben a viz állandó elvonulása következtében nagyrészt szárazzá vált, mi változást sem szenvedett, végre : minthogy a peres területek mind az alperes illetményéhez tartozó s a szabályozás folytán kiszáradt mederben vannak s igy az alperes tulajdonát képezik; s ekként birtoklása is jogszerű: mindezeknél fogva az alsóbirói Ítéletek megváltoztatásával felperest keresetével elutasitani kellett. (Curia 1902 deczember 30-án 3888. sz. a.) 458. Két község között elterülő tónak, melynek középvonala képezi e községek közt a határt, az egyik község mellett elterülő fele tulajdonát ezen község nem igényelheti, ha ki nem mutatja, hogy a tó melletti földek a községnek mint ilyennek tulajdonát képezik, és hogy a tóban az egyes lakosok által gyakorolt halászati jog a község nevében vagy annak engedélyéből gyakoroltatott. Törvényszék: A keresethez B) és C) alatt beügyelt kormányok és a per során hit alatt kihallgatott (5 megnevezett) tanuk egybehangzó vallomásai szerint ténynek bizonyult be az, hogy Szent-Tamás és Földvár községek határvonalát az azok között átvonuló »Belyanszka bara«nak közepe képezi. Tábla: Felperesnek kötelességében állott] volna mindenekelőtt kimutatni azt, hogy ki az egyik, ki a másik tópartnak tulajdonosa, és pedig annál is inkább, mert abból, hogy Szent-Tamás és Földvár községek határvonalát az árok közt átvonuló Belyanszka barának közepe képezi, még nem következik, hogy azon tópart, melynek területét a tó érinti, felperes tulajdonát képezi, de nem szolgál bizonyítékul e részben a tanuknak abbeli vallomása sem, hogy a kérdéses tónak fele részében nádlási és halászati jog gyakoroltatott, mert a tanuk vallomása szerint azok nem a felperesi község mint ilyen, hanem a község egyes lakosai által gyakoroltattak, tehát a község birtoklási tényeit nem képezik. Curia: A budapesti kir. Ítélőtáblának Ítélete a per érdemére vonatkozó felperest keresetében elutasító részében, tekintettel arra, miszerint felperes azt, hogy a kérdéses »Belyanszka bara« nevü tó nyugati része mellett elterülő földek a község mint ilyennek tulajdonát képeznék; továbbá azt, hogy a peres tóban az egyes lakosok által