Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Ingó dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. 161 444. Az árverési vevő oly jóhiszemű harmadik személy, a ki ellen a korábban megkezdett szolgalom, mely telekkönyvileg kitüntetve nincs, nem érvényesíthető. (Curia 1883 május 30-án 1233. sz. a.) 445. A ki az ingatlant birói árverésen vette, annak oly jogszerű tulajdonosa, hogy ellene mint harmadik telekkönyvi jogszerző ellen, telekkönyvileg fel nem jegyzett igények nem érvényesíthetők, mert a birói árverésen, mint birói cselekményen alapuló vételnél a szerzésnek rosszhiszeműsége rendszerint ki van zárva. (Curia 1890 február 28-án 8927/1889. sz. a.) ' 446. Ingatlan tulajdona és birtoka iránt folyamatba tett perben, ha alperes a kereset tárgyává tett ingatlan rész tulajdonát a helyszinelési tulajdonosokkal kötött adásvevési szerződés és ennek alapján eszközölt tulajdonjogi bekebelezés utján három évet meghaladó idő óta megszerezte, felperes pedig öröklési jogon alapuló tulajdoni igényét a hirdetményi határidő alatt be nem jelentette és fel nem jegyeztette, sem pedig arra nézve, hogy alperest a vételnél rosszhiszeműség terhelné, bizonyítékot fel nem hozott, alperes a kérdéses ingatlan részre nézve oly jóhiszemű harmadik jogszerzőnek tekintendő, a ki ellen felperes tulajdoni igénye a telekkönyvi rendtartás 3. §-ának 1. pontja szerint többé nem érvényesíthető s ki a kérdésben forgó jutalékot az osztrák polgári törvénykönyv 1467. §-ának rendelkezéséhez képest is már a fenforgott esetben a kereset beadása előtt elbirtokolta. (Curia 7980/1894. sz. a.) 447. A tévedésen alapuló bekebelezés elbirtoklás alapjául nem szolgálhat. Győri tábla: Az elsőbiróság Ítéletének indokaiban helyesen megállapított tényállás szerint alperes a kereseti ingatlant első férjének P. Sándornak örököseitől 1866. évben osztályos egyezség utján megvette s azóta szakadatlanul békésen birja. Ezzel a ténynyel szemben felperes keresetét az ausztriai általános polgári törvénykönyvnek 1467. §-ában meghatározott telekkönyvi elbirtoklására alapítja. Minthogy azonban az első biróság indokaiban felsorolt bizonyítékokból, különösen pedig abból az adásvevési szerződésből, melynek alapján felperes" tulajdonjoga a csűri 263. számú telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanokra bekebeleztetett, kétségtelenül megállapítható, hogy felperes mint vevő < s P. L. mint eladó között adásvétel tárgyát csak a S. M. által haszonbérben bírt s egy tagban levő »Kopánkut« nevezetű ingatlanok képezték, mely ingatlanok között a kereseti 756. helyrajzi számú rét nem foglaltatott s hogy ennek a rétnek helyrajzi száma a felperes szerződésébe ép ugy, mint telekkönyvi elődeinek szerződéseibe és haszonbérleti szerződésébe a szerződő felek akaratán kivül tévedésből került; a tévedésen alapuló bekebelezés pedig elbirtoklás alapjául nem szolgálhat; felperest keresetével el kellett utasítani s a kereseti ingatlanra alperes viszonkeresete folytán ennek tulajdonjogát meg kellett ítélni. (Curia 1896 márczius 4-én 10013. sz. a.) Grecsák : Magyar Döntvénytár. VIII. 11