Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

158 Ingó dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. 434. A helyszíneléskor tévesen bejegyzett birtokos ezt a tévedést jóhiszemüleg soha nem használhatja fel arra, hogy egyedül ennek a bejegyzésnek alapján az elbirtoklás utján való jogszerzést igénybe vehesse, vagyis hogy a telekkönyv nyilvánosságával visszaélhessen. Curia: Abban az esetben, ha valaki már a telekkönyvek felvétele­kor tulajdonjogot nyújtó törvényes jogczimen volt tényleges birtokában valamely ingatlannak, és ez a birtoklás folyamatban maradt anélkül, hogy a kérdéses ingatlan vagyonra harmadik személyek jóhiszemüleg nyüvánkönyvi jogokat szereztek volna, a helyszínelés alkalmával bir­tokosnak bejegyzett személy vagy annak a vele jogilag egy személy­nek tekintendő örökösei ellen tulajdonjogának kiigazitás utján való bejegyeztetését, tekintet nélkül a helyszineléstől eltelt időre, igényel­heti, és pedig azért, mert a helyszíneléskor tévesen bejegyzett birtokos ezt a tévedést jóhiszemüleg soha nem használhatja fel arra, hogy egyedül ennek a bejegyzésnek alapján az elbirtoklás utján való jogszerzést igénybe vehesse, vagyis, hogy a telekkönyv nyilvánosságával vissza­élhessen. (1897 június 10-én 6237. sz. a.) 435. Minthogy felperes annak, a mit meg nem vett, nyüvánkönyvi jóhiszemű szerzője nem lehet, a három évi nyüvánkönyvi elbirtoklásra sikerrel nem hivatkozhatik. Tábla: Ezekből nyilvánvaló, hogy a felperes a peres ingatlant meg nem vette, azt megvettnek maga sem tartotta s hogy a keresettel csak akkor lépett fel, midőn téves bejegyzés alapján nyert nyüván­könyvi tulajdonjogát többé meg nem támadhatónak vélte. Minthogy azonban a felperes annak, a mit meg nem vett, nyüvánkönyvi jóhiszemű szerzője nem lehet s igy a felperes a három évi nyüvánkönyvi elbirtok­lásra sikerrel nem hivatkozhatik stb. (Curia helybenhagyja 1900 novem­ber 7-én 2331. sz. a.) 436. Az árverés megtartása és jogerőre emelkedése az 1881 : LX. t.-cz. 168. §-a értelmében indított keresetnek elfogadását és annak alap­ján a per lefolyását nem akadályozza, mert a mennyiben az árverés hatályában megmarad, az elárverezett ingatlant a vételár helyettesíti, — Az 1892 : XXIX. t.-ez. 8. §. 2. bekezdésében egymással szembe helye­zett abból a két rendelkezésből, hogy a tulajdonjogi bejegyzést harmadik személyek hátrányára is kiterjedő joghatálylyal két hónapi határidőn belül azok támadhatják meg, kiknek a tulajdonjogi bejegyzést tartalmazó vég­zés saját kezükhöz szabályszerűen kézbesittetett, egyébként pedig a be­jegyzés az annak alapjául szolgált jegyzőkönyv iktatásától számított két év alatt támadható meg, okszerűen csakis az a következtetés vonható le, hogy ebben az utóbbi esetben is a megtámadás hatálya a jóhiszemű harmadik személyekre szintén kiterjed, s ennek a magyarázatnak felel meg a telekkönyvi rendtartás 150. §-a is. (Guria 1903 május 22-én 1960/1903. sz. a.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom