Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

152 Ingó dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. 415. A haszonélvezetre adott dolgok törvényszerű ezim hiánya miatt soha el nem birtokolhatok. Curia: Jóllehet a haszonélvezetre adott dolgok törvényszerű czim hiánya miatt soha el nem birtokolhatok, mindamellett tekintve, hogy íelperesek a csáklyai 304. sz. tjkvkben alperesek tulajdonába bejegyzett 3985. hrsz. szőlőt keresetükben elbirtoklás alapján tulajdonjoggal kérik maguknak megitéltetni, a mi a kevesebbet vagyis a haszonvételi jog megítélését is magába foglalja, ehhez képest mindkét alsóbiróság Ítélete a fentebbi rendelkezés szerint részben megváltoztatandó volt; mert a tanuknak lényegileg egybehangzó vallomásaival bebizonyított tény, hogy alpereseknek jogelődei 1849. évben a jelen per tárgyát képező szőlőt felperesek jogelődének 0. J.-nak oly feltétel mellett adták át birtokába és használatába, hogy azt helyreállítsa, és a helyreállítási költségek megtérítése esetén köteles legyen azt alperesek jogelődének birtokukba visszabocsátani, bebizonyított s alperesek által nem is tagadott tény továbbá az is, hogy a kérdéses szőlőt felperesek, illetőleg jogelődeik 1849. év óta szakadatlanul birtokukban tartják. Ezen ténykörülményekből kifolyólag nyilvánvaló, hogy alperesek jogelődei a kérdéses ingatlanért felperesek jogelődétől pénzbeli fizetést nem kaptak s igy a kérdéses szőlőt zálogba adottnak tekinteni nem lehet, nyilvánvaló továbbá, hogy felpereseket a kérdéses szőlőnek haszonélvezeti joga mindaddig megilleti, mig alperesek az arra fordított helyreállítási költségeket felpereseknek, mint néhai 0 J. jogutódának megtérítik. (1890 május 21-én 7019/1889. sz. a.) 416. A házközösség, mint kedvezményezett személy irányában, a nyilvánkönyvbe be nem jegyzett jogok elbirtoklásához negyven évi birtoklás kívántatik meg (osztr. polg. törv. 1472. §.). (Budapesti tábla 3337/1886. sz. a.) 417. Ugy a jószágokra, mint az azokkal járó jogokra a királyi kincsárral szemben az elbirtoklás Verbőczy Hármaskönyvének I. 782. §-a szerint száz év lejártával következik be. (Curia 1895 május 29-én I. Gr. 17. sz. a.) 218. A fővárost illető regalejog az italmérési jogra vonatkozó tulajdonjogból eredvén, nem közadó és nem közigazgatási természetű, hanem tisztán magánjogi követelést képez. Ennélfogva egyrészről annak érvényesítésére a birói jogsegély igénybe vehető, másrészről annak elévülésre nem az 1883 : XLIV. t.-cz. 90. §-a, hanem a magánjogi törvénynek az elévülésre vonatkozó rendelkezése alkalmazandó. (Curia 1892 február 12-én 9975/1891. sz. a.) 419. A volt úrbéres községekben az italmérési jog az úrbéri viszony megszűntétől számított harminczkét év alatt elbirtokolható. Curia: A volt úrbéres községekben az italmérési j og rendszerint a volt földesurat illette s ez általános jogszabályból levonható törvényes vélelem alapján megállapítható ugyan, hogy M. községben is az