Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

142 Ingó dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. Az ingó dolgok tulajdonszerzése jogi kellékéhez tartozik, hogy a vétel tárgyát képező ingó a vevőnek tettleg át is adassék. Azonban a vételi ügylet irásba foglalása esetében sem kívántatik meg ez ügylet hatályához az, hogy a tettleges átadás az okirat kiállításával egyidejűleg foganatosittassék, hanem az átadás előbb, vagy egyidejűleg és mind­addig, mig harmadik személyek az illető ingóra az eladóval szemben jogot nem szereznek, utólag is egyforma joghatálylyal megtörténhetik. (1898 április 27-én I. G. 54. sz. a.) 394. Ha az uj tulajdonos a tulajdoni szerzés megtörténtét és érvényes czimét kimutatja, az ekként szerzett tulajdonjogát nem veszti el pusztán az által, hogy a tulajdonul megszerzett dolgot a korábbi tulajdonos birtokában hagyja. (Curia mint felülvizsgáló biróság 1898 április 19-én I. G. 32. sz. a.) 395. Annak következtében, hogy a vevő a vételkor a megvett juhokat bélyegzőjével megjelölte és kijelentette, hogy azoknak veszélyét ő vállalja magára, nem lehet kétséges az, hogy a juhok, habár továbbra is az eladó birlalatában maradtak és tényleges átvételük későbbre halasz­tatott, már a vétel megkötésekor a vevő tulajdonába ment át, s igy a jogi átadás és átvétel megtörténvén, azontúl az eladó által csak a vevő nevében birtokoltattak. A már megtörtént tulajdon-átruházásnak érvényét nem befolyásol­hatja az állategészségügyi törvény (1888 : VII. t.-cz.) 8. §. rendelkezése, mely a marhalevél kiállítását rendészeti szempontból követeli. (Curia 1899 január 24-én 1605/1898. sz. a.) 895a. A tulajdonjog fentartásával eladott árunak vételárát az eladó a vevőtől abban az esetben követelheti, ha ő az árut a vevőtől visszavette ugyan, de az utóbb a vevőnek valamely harmadik személy irányában fennállott tartozása fejében elárvereztetett. Ha azonban maga az eladó vezette erre a tulajdonjog fentartásával eladott árura a végre­hajtást, akkor az árverésen elért vételáron felül még fennállónak mutat­kozó vételártöbbletet többé nem követelheti. (Curia 1903 november 19-én 607/1903. sz. a.) 395b. A tulajdonjog fentaétása iránti kikötés rendszerint ugyan csak a vételár kifizetésével szűnik meg, de azért nincs kizárva, hogy a vételár fizetetlen volta esetében is a vételárnak harmadik személyre tör­tént engedményezésével is megszűnhet. Curia mint felülvizsgálati tanács: A II. rendű alperesnek az a panasza, hogy a vételár engedményezésére vonatkozó kifogása és bizo­nyítéka mellőztetett, lényegileg alapos. A felebbezési biróság Ítéletéből, továbbá a tárgyalási jegyzőkönyv­ből ugyanis az tűnik ki, hogy II. rendű alperes felhozta és bizonyítani kívánta azt, hogy felperes az illető vételári követelését Umrath és társa czégre engedményezte, a felebbezési biróság pedig ezt a kifogást azért mellőzte, mert nem is állíttatott az, hogy az illető vételár a felperes­nek vagy az engedményesnek kifizettetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom