Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

118 Kisajátítás. titási jog engedélyezését az eme törvényen alapuló igényüknél fogva a feltételek igazolása mellett, az imént hivatott törvényszakasz intézkedéséhez képest külön kérelmezzék. (Curia 1897 május 24-én 424. sz. a.) 334. Ha a kisajátítási terv a kisajátítási törvény 38. §-nak megfelelőleg jogérvényesen jóváhagyatott, a kisajátítási tervezetnek netáni egyes hiánya nem állhat útjában annak, hogy a kisajátítási tervben és összeírásban a törvénynek megfelelőleg kitüntetett területekre nézve a kártalanítási eljárás eszközöltessék. (1899 április 25-én 1652/1899.-sz. a.) 335. Ha a kisajátító az érdekelt tulajdonosokkal a kisajátítási terv megállapítása iránt megegyezett és az illető község elöljárósága az egyezséghez való hozzájárulását az 1881 : XLI. t.-ez. 32. §-a rendelkezésének megfelelő módon kifejezte: a kisajátító a kártalanítási eljárás megindítását az illetékes birtokbiróságnál kérelmezheti. (Curia 1888 augusztus 14-én 3599. sz. a.) 336. A kártalanítási eljárás megindítását az arra jogosított vállalat csak akkor kérheti, ha a kisajátítás által érdekelt tulajdonosokkal a kisajátítási terv megállapítása iránt megegyezett, és ha az illető községelőljáróság az egyezséghez hozzájárulását a kisajátítási tervre vezetett záradékokban kifejezte. (Curia 1887 augusztus 16-án 6102. sz. a.) 337. Az 1881 : XLI. t.-cz. IV. fejezetében szabályozott kártalanítási eljárásnak a 43. §-ban kijelölt birtokbiróságnál csak abban az esetben van helye, ha a kártalanítandó ingatlan az ebben a törvényben megállapított kisajátítási eljárás mellett vétetik el a tulajdonostól; de ezen eljárás fogalma alá nem vonható azon eset, ha a kereset tárgyát olyan ingatlanok értékének a megtérítése képezi, a melyeket az alperes a törvényben előirt kisajátítási eljárás mellőzésével foglalt el. Ily esetben a bírói illetékességtől eltérésnek van helye. Tábla: Az elsőfokú biróság végzése az azt megelőző eljárással együtt megsemmisíttetik, a kereset a felperesnek visszaadatni rendeltetik. A felperes keresete az alperes társaság által a vasút létesítésére elfoglalt ingatlanok értéke iránt indíttatván, annak tárgya kisajátítási ügy, mely felett kizárólag csak a kir. törvényszék határozhat, a mely a kisajátítandó ingatlanok birtokbiróságát képezi. Minthogy pedig az 1881 : XLI. t.-cz. 43. §-a szerint a kisajátításból származtatott ügyekre nézve a meghatározott illetékességtől eltérésnek nem lévén helye, hivatalból köteles a biróság megvizsgálni azt, vájjon hatáskörébe tartozik-e azok felett határozni és a tárgyilag illetéktelen bírósághoz beadott keresetet hivatalból kell visszautasítania, ennélfogva Curia a másodbiróság végzésének megváltoztatásával az elsőbiróság végzése hagyatik helyben. Tekintve, hogy az 1881 : XLI. t.-cz. IV. fejezetében szabályozott kártalanítási eljárásnak a 43. §-ban kijelölt birtokbiróságnál csak abban az esetben van helye, ha a kártalanítandó ingatlan az ebben a törvényben megállapított kisajátítási eljárás mellett vétetik el a tulaj ónostól; s tekintve, hogy a fennforgó esetben a kereset