Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Kisajátítás. értékének megfizetésére is kötelezendő lenne, mert ilyképen a hivek elvállalt kötelezettségeik alól minden hozzájárulásuk nélkül menekül­nének. (Curia 1887 július 12-én 3471. sz. a.) 309. Ha valamely birtoktest a vasút által részekre szakittatik, a részekre való szakítás folytán beálló értékveszteség csak a kisajátítást szenvedő tulajdonában maradó területekért állapitható meg. Curia: Az 1881 : XLI. t.-czikk 23. §-a azt rendeli, hogy oly esetben, ha valamely birtoktest a vasút által részekre szakittatik, elkülönözötten vétessenek számitásba a kisajátitást szenvedőknek azok az igényei, melyek egyfelől a tényleg kisajátitott területek kártalaní­tását, másfelől pedig a ki nem sajátitott (a kisajátitást szenvedők tulajdonául megmaradó) területek értékveszteségeért (23. §. 1. pont) követelt kártalanítást tárgyazzák. Mindazonáltal az 1889 június 27-én foganatositott becslésnél működött szakértők a részekre szakitás folytán beállott értékveszteséget nem a kisajátitást szenvedők tulajdonába megmaradó területekért, hanem egészen szabálytalanul, a kisajátitott területekért állapitották meg, vagyis azokért, a melyekért a volt tulaj­donosok már amúgy is holdanként 200—200 forinttal lőnek kártala­nítva". De az alsóbíróságok is eme szakértői szabálytalan becslés alapján szintén a tényleg kisajátitott területek térmértékét fogadták el a részekre szakitás által szenvedett értékveszteség kiszámításának alap­jául, a helyett, hogy a kisajátitást szenvedők tulajdonába megmaradó területeknek, vagyis az illető birtoktestek tényleg ki nem sajátíttatott részeinek kártalanítása iránt határoztak volna. Eme téves alapokon hozott határozatokat tehát a harmadbiróság érdemileg felül nem bírál­hatja. (1890 augusztus 26-án. 3601. sz. a.) 310. A kisajátítási kártalanítási ár megállapításánál csak a kisajá­títás idejében fenforgó körülmények jöhetnek az érték meghatározásánál tekintetbe. A tulajdonost illető kártalanítási tőke után a törvény szerint a késedelmi, tehát 6°/0-os kamat jár; de kisajátító nem tartozik a kárta­lanítási tőke után kamatot fizetni előbb, mintsem a kisajátítás tárgyat birtokba vette. (Curia 1892 július 19-én 2998. sz. a.) 311. Miután a kisajátítandó tárgyak értékét az 1881 : XLI. t.-cz. 25. §-a értelmében a becsléskor létező árak szerint kell meghatározni: ennélfogva figyelembe kell venni az érték meghatározásánál a becslést megelőző időben beállott áremelkedéseket, valamint a kisajátítandó telek beépítése után elérhető bérjövedelmet is. Curia: A kisajátítandó tárgyak értéke az 1881 : LXI. t.-czikk 25. §. értelmében a becsléskor létező árak szerint lévén meghatáro­zandók, tekintettel arra, hogy kisajátító sem vonta kétségbe a szakértők által kiemelt azt a körülményt, hogy a főváros területén levő építésre alkalmas telkek két év, de különösen egy és fél év óta értékükben rendkívül emelkedtek; a szakértők által bizonyított forgalmi értéket a kártalanítási összeg meghatározásánál figyelmen kívül hagyni és külö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom