Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

A tulajdonjog. 101 kalapjának csepegője esik. Kerítés emelés és fentartás kötelezettsége nélkül, a tanuk vallomásai által törvényesen bizonyított azon ténykörülmény, hogy alperesnek anyja mint az alperesi telek birtokosa, a felperesi és alperesi telek közötti kerítést saját pénzéből fizetéses embere által javíttatta, a kereseti jogalapra döntő ténykörülményt nem képez. Ezek alapján felperes elutasítandó volt. (Budapesti tábla helybenhagyja. Curia: A tábla ítélete azért is helybenhagyatik, mert felperes nem bizonyította azt, hogy a kérdésben forgó kerítést helybeli rendszabálynál vagy szerződésnél fogva fentartani vagy felépíteni alperes tartoznék, a tanuk által bizonyított azon körülményből pedig, miszerint alperes jogelődjei azt néha javították, ennek irányában a fentartásra kötelezettség annál kevésbbé következtethető, mivel a kerítés elpusztulásából azokra nézve bekövetkezhetett károsítások, ezen időlegesen történt cselekményeiket kötelezettség nélkül is eléggé indokolják. 1886 április 1-én 298. sz. a.) 293. A két birtokrész között álló fakerítés annak tulajdona, a ki azt tataroztatja és javíttatja. Mivel alperes telke magasabban fekszik, mint felperesé, és a kérdés alatti kőfal felperesnek alacsonyabban fekvő telkén emeltetett, helybenhagyni kellett az alsó bíróságok ítéletét, mert e körülmény nyilván tanúsítja, hogy a kőfal az alacsonyabban fekvő telekbe tartozik, következve az ellenkező bizonyítása nélkül azt kell vélelmezni, hogy a kőfal annak tulajdona, a kié az alacsonyabb fekvésű telek. {Curia 1886 szeptember 14-én 2544. sz. a.) 294. A mesgyevonal a két szomszéd birtokos egyikének sem képezi kizárólagos birtokát. (Curia 1889 július 23-án 5418. sz. a.) 294a, Általánosan elfogadott gyakorlat, hogy az árak rendszerint ahhoz az ingatlanhoz tartozónak tekintetik, a melyen annak partja van, mivel az árakból kihányt földnek más ingatlanára helyezése, a szomszéd tulajdon jogát sértené. (Curia 6868/897. és 5121/898.)