Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)
A tulajdonjog. 99 felé nyúltak; a perben kihallgatott szakértő véleménye szerint pedig kilencz ág az előző években vágatott le s a szakértő azt is előadja, hogy az állítólag alperes által levágott ágak legalsóbb fekvésüek voltak. A törvény értelmében a közutaknak bármely elfoglalása és a fáknak oly ültetése, mely a szabad közlekedést gátolja, tilos lévén, az alperesnek tulajdonított faág levágatás következtében felperesnek kártérítéshez való joga nem származott, annál kevésbbé, mert a szakértő véleménye szerint a fák, melyekről az ágak levágattak, már az előző években történt csonkitások és galytörések következtében hanyatlanak, s mert felperes maga sem állította, hogy a levágott ágakat alperes magának megtartotta. (1895 június 11-én 1261/1895. sz.a.) 288. Két telek határvonalán álló fatörzs ágastól a két szomszédos telek birtokosának közös tulajdonát képezvén, ha az kivágatik, értéke a két fél között egyenlő arányban osztandó fel. Curia mint legfőbb Ítélőszék: Az A) alatt teljes hitelt érdemlőleg felderített azon körülménynél fogva, hogy a kérdéses fatörzs mindkét peres fél telkei határvonalán állott, kétségtelen, hogy azon fatörzs ágastól a fel- és alperes közös tulajdonát képezte, s hogy e szerint felperesnek nemcsak az alperes által saját beismerésként levágatott és elhordatott faágak, hanem az egész fa értékének feléhez van jogos igénye. Midőn tehát alperes részéről a tárgyalás során tagadásba nem vétetett, hogy az ágak 30 forintot, a törzs pedig 25 forintot s így a közös fa 55 forintot megért, az előre bocsátottak szerint az sem vonható kétségbe, hogy ekként felperest azon fa értékéből 27 frt 50 kr., vagyis a törzsnek követelésbe vett értékénél több megilleti; miután azonban felperes a 25 forinton felül igényt nem támasztott, s így követelésének törvényszerűségénél fogva keresetét érdemben jogosnak és helyesnek felismerni, s a dolog ily helyzetben mindkét alsóbb bírósági ítéletet megváltoztatni kellett. (1873 június 13-án 5295. sz. a.) 289. Ha valamely épület felállításánál a telek tulajdonosa telkének határán tul épittetett s a szomszéd telek tulajdonosa erről tudomással bírt s az épités ellen nem tiltakozott, csak a beépített terület értékének megtérítését követelheti. Curia: Mert ha bebizonyitottnak vétetnék is a peres felek egyetértésével kinevezett szakértőnek véleménye alapján az, hogy az alperesek által épített ház nagyobb része az úrbéri térképen kitüntetett határvonalon tul a felperest illető köztéren fekszik, mely körülmény alperesek részéről 2. szám alatt csatolt mérnöki térrajzzal is támogatva van, az pedig, hogy több tanúnak vallomása szerint a kérdéses határvonal az úrbéri térképen kijelölt határvonalnál is beljebb az alperesek telkére esnék, annak is figyelembe vételével, hogy emez adatok ellen a jelenlegi határvonal jogos birtoklását alpereseknek kellene kimutatni, nem zárhatná ki annak megállapítását, hogy az úrbéri térképen kitüntetett határvonalon kivül eső terület alperesek telkéhez csakis foglalás utján juthatott: még sem lehetne a visszahelyezés és az épület elhordatására irányzott kérelemnek helyet adni azért; mert a mint a másod7*
