Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

84 Házassági törvény. 80. §. — Anyagi rész. leszállított viszonkeresetnek a másodbirósági itélet elleni felebbezésben tett ujabb emelése pedig figyelembe nem vehető. A felperes részéről az 1901 június 13-iki tárgyaláskor tett abbeli, kijelentése felett, hogy a szerződés érvénytelenítésére irányzott kereseti kérelmét a külön perut fentartásával, leteszi, azért volt a határozathozatal mellőzendő, mert az, hogy ezen letétel minő jogi hatálylyal bir, abban a perben lesz elbírálandó, melyet a felperes a szerződések tekintetében az alperes ellen netán indítana. A perköltség a feleknek a fentartott házasságból eredő érdekközösségére való tekintettel volt kölcsönösen megszüntetendő. (1902 november 28-án 7571. sz.) 196. A szándékosan és jogos ok nélkül elhagyott házastárs nem köteles az őt elhagyó házastársával az életközösséget évek múlva visszaállítani, főleg oly esetben, a mikor azt az ő többszöri felszólítására jogos ok nélkül tagadta meg az elhagyó házastárs. H. János, H. J., K. V. és V. J. tanuk vallomásával az van bizonyítva, hogy alperes felperest 1882-ben elhagyta és azóta annak daczára sem állította vissza felperessel az életközösséget, hogy erre több izben felszólította őt a felperes. A per adataiból megállapítható az is, hogy legutóbb 1887-ben szólittatott fel alperes a felpereshez való visszatérésre. Alperesnek az az állítása, hogy őt hagyta el felperes, semmivel sincs bizonyítva és azt sem bizonyította alperes, hogy a felperes rossz bánásmódja vagy egyéb jogtalan cselekménye kényszeritette alperest arra, hogy felperest elhagyja. A V. P. és R. J. tanuk által bizonyított az a tény pedig, hogy felperes az 1889. év végén, vagy az 1900-as évek elején már nem volt hajlandó visszafogadni az alperest, nem vehető figyelembe azért, mert a szándékosan és jogos ok nélkül elhagyott házastárs nem köteles az őt elhagyó házastársával az életközösséget évek múlva visszaállítani, főleg oly esetben, a mikor azt az ő többszöri felszólítására jogos ok nélkül tagadta meg az elhagyó házastárs. Ezért, és mert a házasfelek egyéniségének és életviszonyainak gondos figyelembevételével a kir. Curia arról győződött meg, hogy a házasság annyira fel van dúlva, hogy a felbontást kérő felperesre nézve a további életközösség elviselhetetlenné vált, és mert felperesnek vétkessé nyilvánítására is hiányzik a kifejtettek szerint a törvényes alap : mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával a fenti értelemben kellett rendelkezni. (Curia 1903 szeptember 10-én 8404. sz.) 197. A szándékos és jogos oklnélkül való elhagyás egyes esetekben a házastársi kötelességeknek oly súlyos megsértését is magában foglalhatja, mely miatt a házasság felbontása az 1894: X X XI. t.-ez. 80. §. aJ pontja alapján szorgalmazható. (Curia 1898 június 15-én 2578. sz.) 198. Évek hosszú során át tartó szakadatlan távollét, illetve különélés, midőn erre semmi ok nincs, a házastársi kötelességek szándékos és súlyos megsértését képezi.