Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Házassági törvény. 77. §. — Anyagi rész. 6,7 megszerzésének oly hatály tulajdonittassék, mely az előbb jogos külön­élést, a magyar állampolgárság előtti időre, visszahatólag jogos ok nélkülivé tegye. Pestvidéki törvényszék: Az életközösség visszaállítására vonatkozó birói felhivás kieszközlésére irányuló, a pert megelőző eljárásban, az ^elhagyás tényének formai megállapítása a visszatérésre vonatkozó felhivás alapja, s a mennyiben az elhagyás ténye, ideje s az attól számított hat havi idő lejárta meg van állapítva, a határozat kibocsátásának van helye, a felek meghallgatása s bizonyítás felvétele nélkül. Az eljárás ezen mód­jából, de magából ezen pert megelőző eljárás természetéből és czéljából folyik, hogy ezen eljárás keretében sem az elhagyás szándékos, sem annak jogos ok nélkül való volta el nem biráltatik, s ezen kérdések a birói fel­hívásban meghatározott záros határidő sikertelen lefolyta után, az 1894. évi XXXI. t.-cz. 77. §. a) pontja alapján indított per keretébe tartoznak, a hol az elhagyó nemcsak a birói felhivás elmulasztását igazolhatja, tehát előterjesztheti azon okokat, melyek folytán az életközösség visszaállí­tására vonatkozó birói felhívásnak eleget nem tett, de bizonyíthatja azt is, hogy maga az elhagyás jogos okból történt, s akár az egyik, akár a másik tény bizonyítása esetén megszűnik az életközösség visszaállítására vonatkozó birói felhivás joghatálya. Ezen felhivás tehát nem dönti s nem döntheti el az elhagyás jogos ok nélkül való voltát, az ítélt dolog hatályával akként, hogy már magában és pusztán a birói felhivás nem teljesítése a H. T. 77. §. a) pontjában meghatározott bontó okot feltétlenül megálla­pítaná ; a bíróságnak tehát, figyelemmel a házassági perek jogi természe­tére is, a per keretében mint érdemi kérdést kellé elbírálnia és eldöntenie azon feltételek fenforgását, melyek a H. T. 77. §. alpontjánál irányadók ^ melyek ezen szakasz alkalmazhatóságának lényeges kellékei. Peres felek közt az életközösség a bécsi cs. kir. országos törvényszéknek 1897 már­czius 26-án 26420. sz. alatt kelt végzése folytán szakadt meg, a mely végzés az osztrák honos feleket, ezek kölcsönös beleegyezése alapján, ágytól és asztaltól elválasztotta. A különválás és különélés alapja tehát a felekre illetékes bíróság által hozott határozat, s így a különélés nem jogtalan. A magyar állampolgárság megszerzéséig felperes nőre a férj hazai törvényei voltak az irányadók : a külföldiek személyes állapota azon állam törvényei szerint Ítélendő meg, melyhez mint alattvalók tar­toznak. Ki van tehát zárva azon eset, hogy a magyar állampolgárság meg­szerzése előtti időben, a peres felek illetékes bírósága által hozott határozat alapján beállott tény jogtalanná minősíttessék ; ki van zárva, hogy a magyar állampolgárság megszerzésének oly hatály tulajdonittassék, mely a jelen esetben a peres felek különélését visszahatólag, a magyar állampolgárság megszerzése előtti időre, jogos ok nélkül valóvá tenné. Felperes nőre az 1894 : XXXI. t.-cz. intézkedései csak a magyar állampolgárság meg­szerzésének idejétől alkalmazhatók, rá nézve a törvény csak ezen időtől kezdve lett hatályossá, a törvény pedig csak a jövőben keletkező jogviszo­nyokra lévén alkalmazható, a magyar állampolgárság megszerzésének idejétől kezdve kell beállniok mindazon feltételeknek, melyek a H. T. 77. §. a) pontja alkalmazhatóságának lényeges kellékei; a lex fori az álta­lános szabály, s ez alól a jelen esetben a törvény kivételt meg nem állapit {mint pl. a 115. §-nál). Miután felperesnő nem bizonyította, de nem is

Next

/
Oldalképek
Tartalom