Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

62 Házassági törvény. 77. §. — Anyagi rész. házasfelek részéről kölcsönösen csak ürügyül elfogadott bontó ok alapján való önkéntes felbontása meg nem. engedhető, s igy a felek kölcsönös kérelmére, helytelenül lett a 77. §. a) pontjában körülirt eljárás folyamatba téve s utóbb a házasság annak alapján — és pedig a házasfeleknek meghallgatása nélkül — felbontva : ezekből az okokból mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával a feleket kölcsönös kérelmükkel elutasítani kellett. (Curia 1897 június 23-án 2545. sz.) 133. Felperes visszafogadási készségét nem lehet a per egész folyama alatt megkívánni; s ha alperes a bíróilag kitűzött idő alatt nem tér vissza, felperes a per során már nem köteles az életközösséget visszaállítani. A jogos ok nélkül elhagyott fél által az életközösség visszaállítására kitűzött határidő sikertelen elteltével beadott keresetben vagy az a felett tartott tárgyaláson tett az a kijelentés, hogy házastársával a házaséletet többé folytatni nem hajlandó, a kereset elutasítását nem vonja maga után, mert ha a házas együttélést ok nélkül megrontó fél a birói határozatban megszabott idő alatt a birói meghagyásnak igazolatlanul eleget nem tett, az elhagyott fél az együttélést jogosan megtagadhatja az esetben is, ha a felhívott fél utóbb az együttélésre való készségét ki is jelentené, ehhez képest az elsőbiróság ítéletének indokaiban erre vonatkozólag felhozott érvelés alappal nem bir. (Curia 1901 április 9-én 94. sz.) 134. A nem illetékes bíróság által kibocsátott azon birói felhívás, hogy alperes felperessel megszakított házassági köteléket az 1894: XXXI. t.-cz. 77. §. a) pontjában foglalt jogkövetkezmény terhe alatt állítsa vissza, alperes ellenében nem joghatályos. (Curia 1901 április 10-én 1134. sz.) 135. A durva és tettleges bántalmazás, ha az nem a férjtől, hanem vele együtt lakó szüleitől származik is, jogos okul szolgál arra, hogy a nő külön éljen férjétől, ha ez őt a bántalmazástól megóvni és a bántalmazókat eltávolítani nem hajlandó. (Curia 1901 deczember 31-én 9471. sz.) 136. Magában véve az a körülmény, hogy a férj nejét magától elűzte, akár szolgált erre az utóbbinak vétkes cselekménye okul, akár nem, vagy nejének távozásába beleegyezett, nem zárja ki azt, hogy a férj utóbb nejét az 1894: XXXI. t.-cz. 77. §. a) pontja alapján és az ezen törvényszakaszban foglalt jogkövetkezményekkel, a házassági életközösségnek visszaállítására köteleztetni kérhesse, mert a férj az elűzés okául szolgáló vétkes cselekményt megbocsáthatja, illetve későbbi magaviseletével az életközösség helyreállításának jogtalan tette által előidézett akadályát elháríthatja, vagy a távozáshoz adott beleegyezését, a változott viszonyokhoz képest bármikor visszavonhatja, de viszont mindkét esetben a nő csak akkor tekinthető az életközösséget megbontó házasfélnek, ha a megbocsátásnak vagy a beleegyezés visszavonásának közlése után sem tér férjéhez vissza s a visszatérésre kötelező birói határozat is csak akkor bocsátható ki, ha a nő a férjétől nyert közlés után 6 hó alatt sem tér vissza. (Curia 1901 május 1-én 1166. sz.)