Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Házassági törvény. 77. §. — Anyagi rész. 59 123. A visszatérésre felhívó félnek a maga részéről késznek kell lennie az életközösség folytatására arra az esetre, ha házastársa a bírói felhívásban kitűzött határidő alatt az életközösséget vissza kívánná állítani. A H. T. 77. §. a) pontja alapján való eljárásnak abban az esetben van helye, ha jogos ok nélkül elhagyott házastárs hajlandó az őt elhagyó házastárssal a házasságot folytatni és e czélból a birósághoz folyamodik, hogy a házasélet visszaállítására biróilag felhivassék. Ily esetben az elhagyás ténye helyhatósági bizonyitványnyal igazoltatván, az eljárás kérvénynyel indittatik meg és a biróság tárgyalást előlegesen nem tarthat, hanem a felhivási végzést az ellenfél meghallgatása nélkül adja ki. Jelen esetben azonban felperes 10552 szám alatti kérvényében nemcsak nem nyilvánította azt, hogy ő férjével a házaséletet folytatni kivánja, sőt kifejezetten abból a hibás nézetből indult ki, hogy elválhatás és nem a házassági életközösség czéljából tartozik férjét a házasélet folytatására szorítani. Ily alapon azonban felhivási végzés nem volt kiadható. S minthogy ennek daczára az eljáró kir. törvényszék a H. T. 77. §-ával össze nem egyeztethető módon hozott oly végzést, melylyel mindkét fél köteleztett a házasélet visszaállítására és ebből folyólag a felperes részéről beadott kereset sem alkalmas arra, hogy annak alapján érdemleges itélet legyen hozható, annál fogva mindkét alsóbirósági Ítéletet és a szabálytalan eljárást meg kellett semmisiteni. (Curia 1897 október 5-én 1166. sz.) 124. A házassági életközösség czéljával ellentétes és közjegyzői okiratba joghatálylyal be sem foglalható megegyezés nem gátolhatta felperest abban, hogy alperestől az életközösség visszaállítását kivánja s azt erre birói határozattal köteleztesse. (Curia 1903 február 25-én 7619. sz.) 125. Igaz ugyan, hogy a H. T. 81. §-a szerint, a ki házastársának vétkes cselekményébe beleegyezett, a házasság felbontását nem kérheti, s így a közös megegyezésen alapuló különélés esetében a házasság felbontása a törvény szószerinti magyarázata szerint nem volna kérhető, azonban, a házasfelek bármelyike végét vetheti ezen jogellenes állapotnak azzal, hogy a 77. §. alapján felhivatja házastársát az életközösség folytatására. Felperes a D) ésF) alatti okiratokkal bebizonyította, hogy ő alperes nejétől 1895 január 11. óta külön váltan él. Ezen okiratokból nem tűnik ugyan ki, hogy e különélés annak következménye, hogy alperes felperest hűtlenül elhagyta, sőt inkább azt lehetne következtetni, hogy a felek a házassági együttélést kölcsönös beleegyezéssel szakitották meg : ez a körülmény azonban felperest nem zárta el attól, hogy a házassági együttélés visszaállítását követelhesse : mihez képest tekintve, hogy felperes egy évet meghaladó idő multával nejét a házasélet visszaállítására felhívta, sőt alperes erre az 1896 február 17-én 1423. sz. alatt kelt törvényszéki végzéssel is köteleztetett, alperes azonban ezen kötelezésnek eleget nem tett, sőt a V. K. közjegyző által 1896 május 11-én 276. sz. alatt kiállított tanúsítvány szerint a házasélet helyreállítását megtagadta s a törvényszék előtti tárgyalás alkalmával is akként nyilatkozott, hogy férjéhez visszatérni nem fog, ennélfogva a hűtlen és nem igazolt, tehát jogos ok nélkül való elhagyás esete kétségtelenül fenforog s ez okból fel-