Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Beszámítás. 675 a végrendeletben kifejezett az az intézkedése, hogy a leányok részére •előre kiadott összegek a végrendelettel nekik hagyott részbe be ne tudassanak, felperes szükségörökössel szemben hatálylyal nem birhat, minthogy az örökhagyó szükségörökösét, akár élők közt, akár halál esetére tett intézkedések által kötelesrészében meg nem röviditheti. (1894 május -8. 6433/1893.) Hogy az, a mit a fiu vagy a leány a kiházasitáskor kapott, betudás tárgyát képezi, a Curia 13480/1878., 3795/1883. sz. alatt is kimondotta. 611. Az a pénzösszeg, melyet a szülő gyermekének visszafizetési kötelezettséggel ad, nem bir az örökrészbe betudandó előre kapott érték természetével. Curia: Helyes a kir. Ítélőtábla Ítéletének indokolásában kifejtett az a nézet, hogy a jelen esetben alperesnek, mint B. J. törvényes örökösének az általa előre kapott s az osztrák ptkv. 788. §-ai intézkedései alá eső érték örökrészébe a 790. §. szerint betudható. Mindamellett azonban a 475 frt betudása iránti keresetével az elsőbiróság helyesen utasította el feltétlenül s erre vonatkozóan a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával, az elsőbiróság ítélete volt az osztrák ptkv. 788. és 983. §-aira alapított indokaiból s még azért is helybenhagyandó, mert a szülők által gyermekeiknek a 788. §-ban foglalt czélokra adott értékek jogi természetüknél fogva, mint előre kiadott örökség, a szülő által rendszerint vissza nem követelhetők : azon pénzösszeg tehát, melyet a szülő gyermekének visszafizetési kötelezettséggel ad, az örökrészbe betudandó előre kapott érték természetével nem bir. Ezekre való tekintettel, az állítólag neki az örökhagyó által visszafizetési kötelezettséggel adott 475 írtra nézve, atyja és illetve annak hagyatékának válhatott adósa ugyan, de mivel a törvény oly intézkedést nem tartalmaz, mely szerint a törvényes örökös kötelezhető lenne, hogy azt, a mivel ő az örökhagyónak tartozik, örökrészébe betudni engedje, igy felperesnek sincs semmi alapja arra nézve, hogy az örökhagyó által Sz. A. kifogástalan tanú vallomása szerint nem is az alperesnek, hanem férje B. M. mészárosüzletébe adott 475 írtnak alperes örökrészébe való betudását követelje. (1894 január 9. 238/1893.) 612. A katonai szolgálat alóli felmentésért fizetett összeg nem tárgya a betudásnak. Curia : Az örökhagyó által felperesért a katonai szolgálat alóli felmentésért fizetett 1200 forintot nem lehet örökségébe betudni akkor, mikor alperes nem mutatott ki oly körülményeket és viszonyokat, melyek közt felperes a katonai szolgálat alóli felmentés által valamely anyagi, .szellemi vagy erkölcsi előnyben részesültnek tekinthető volna. (5778/1884.) 613. Az osztályrészbe nem tudandó be a kisebb ajándék, valamint az a nagyobb sem, a mely iránt a szülő szándéka a beszámítással világosan ellenkezik. Curia : Miután az említett alkalommal (kiházasitás) a szülők által leánygyermekeiknek adott ingók hozománynak tekintendők, és alperesek azon állításukat, hogy az ingókat ajándékba kapták, nem bizonyították, azok betudás tárgyát képezik. (290/1890.) 43*