Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Osztály. 669 Curia : Nincs hazai tételes törvény, vagy állandóan követett birói gyakorlat, mely a leszármazót korlátolná abban, hogy még a szülők életében szüleivel vagy test véreivel, a szülők után reá néző örökségi igényét egyez ségileg végérvényesen szabályozza. Az alperes a 2000 írtnak kifizetése ellen sikeresen nem védekezhetik azzal, hogy ő a 2000 írtnak megfelelő ellenértéket, illetve a szülőktől, illetve ezek után a 2000 frtnak fedezetül szolgáló vagyont nem kapott, mert a kérdéses lemondás iránt létrejött megállapodás kétségtelenül szerencse-szerződés, és igy a miként felperesek anyja nem követelhetett többet 2000 írtnál az esetre sem, ha reája a szülők után jelentkező vagyonból örökrészül 2000 írtnál több eshetett volna, ugy alperes sem tagadhatja meg a 2000 frt kifizetését az esetre, ha a szülőktől, illetve a szülők után kellő fedezetül szolgáló vagyont nem kapott, hanem ezek iránt a koczkázatot a szerződő felek mindegyike egymaga köteles viselni. (I. G. 206/1898. sz.) 598. A kiskorúakra előirt alakszerűségek megtartásával és gyámhatósági jóváhagyással a 12 éven alóli, tehát végrendelkezési képességgel nem biró kiskorú is jogosult osztályos egyezséget kötni s ebben a neki jutott örökrészről halála esetére szóló rendelkezést tenni. Tényállás: Cs. J. 1892-ben közvégrendeletet alkotott, a melyben, »mert törvényes leszármazói nincsenek«, vagyonát nejére hagyta. Utóbb gyermeke született, ő pedig 1896-ban meghalt a nélkül, hogy végrendeletét visszavonta volna. Hagyatéka tárgyalásakor az az egyezség lött létre, hogy az anya átadta a neki hagyott vagyont azzal, hogy ha a gyermek leszármazók és végrendelkezés nélkül elhal, az anya örököljön. A gyermek meg is halt. Cs. J.-nek testvérei, mint ági vagyont igénylik a hagyatékot, vitatván, hogy Cs. J. végrendelete, mert utóbb gyermeke született, érvénytelen, s igy a vagyon rájuk száll. Az anya ragaszkodik a végrendelethez. Curia : A törvényes örökösödés szabályai szerint néhai Cs. József hagyatékában annak életben maradt egyedüli törvényes leszármazója, kiskorú Cs. Péter volt hivatva örökösödésre, következésképen ez a Cs. Péter jogosult volt a kiskorúakra előirt alakszerűségek megtartásával és gyámhatósági jóváhagyással az atyai hagyatékra egyezkedni. Néhai Cs. József hagyatékának tárgyalásakor a kiskorú Cs. Péter érdekeinek képviseletére az 1894 : XVI. t.-cz. 55. §-ának 4. pontja értelmében a III. rendű felperes személyében kirendelt ügygondnok között egyrészről, és alperes mint a kiskorú örökös anyja és végrendeleti örökös között másrészről az a megállapodás jött létre, hogy a mennyiben a nevezett kiskorú örökös leszármazók és végrendelet nélkül anyja előtt halna el, az egész hagyaték az alperesre szálljon. Ezt a megállapodást a gyámhatóság jóváhagyván, az törvényszerűen létrejöttnek tekintendő és oly kötelező jogalapul fogadandó el, melyet az öröklési rend szabályozása kérdésében a kizáróan jogosítottak néhai Cs. József oldalági rokonainak megkérdezése és beleegyezése nélkül, sőt tiltakozásuk ellenére is érvényesen létesíthettek. Ezek szerint tehát felperesek ezt a jogalapot megtámadni jogosultak nem lévén, minthogy Cs. Péter csakugyan leszármazók és végrendelet nélkül az anya előtt halt el, hagyatékában, mely a néhai Cs. József hagyatékával azonos, az alperes jogosult örökösödni. (1902 október 9-én 5373/1901. sz.)