Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Az örököstársak egymásközti jogi helyzete. 667 MÁSODIK CZIM. Az örököstársak egymásközti jogi helyzete. (Tervezet: 2024. §.) 549. Az örököst az örökség haszna az örökség megnyíltától illeti meg, de az ági ingatlant öröklő örökös ez ingatlannak nem a termését, mely az örökhagyó halálakor még leszedve nem volt, hanem az ingatlannak a gazdasági év végéig járó hasznát jogosult követelni. a) Curia : Olyan esetben, midőn az ági és szerzeményi vagyonban különböző személyek vannak hivatva az öröklésre, az ági ingatlant öröklő egyének ugyanezen ingatlannak nem a termését, hanem pusztán az örökhagyó halála napjától járó hasznát követelhetik. Az ingatlanoknál a haszon a gazdasági évek szerint számitandó s minthogy Cs. István 1897. évi április 27-ik napján halt meg, az 1896. évi október hó 1-ső napjától 1897. évi október 1-ső napjáig terjedt gazdasági évre eső 518 korona 50 fillér haszonból, felpereseket a Cs. István halála napjától 1897 október 1-ső napjáig számitva 216 korona illeti. Arra az általános jogszabályra, hogy az örököst az örökség haszna az örökség megnyiltától kezdve illeti, semmi befolyással sincs az a körülmény, hogy a kérdéses ingatlan akkor, midőn azt az alperes neje birtokába vette, egészen megmunkálatlanul volt és azt alperes a saját költségén munkáltatta meg, mert alperesnek ez a költsége a következő év terméséből megtérült. (1901 január 22-én, 2107/1900. sz.) b) Curia : Az örököst öröklési jogának megnyiltától kezdve megilleti örökségének haszonvétele is ; minthogy azonban alperesek mindaddig, mig az örökhagyónak egyébként valódinak bizonyult végrendelete a törvényes külkellékek hiánya mitt meg nem támadtatott, jóhiszemű birtokosoknak voltak tekintendők és mint ilyenek a beszedett haszonvételeket megtéríteni nem tartoznak, felpereseknek a birói becsüvel megállapitott évi elvont haszon értékét csak a kereset beadása napjától kezdve lehetett megitélni és az ezt megelőző időre felszámított haszon iránti keresetükkel elutasitandók voltak. (6817/1893. sz.) 595. A hagyatékot terhelő adósság kifizetéséhez, a mennyiben az örökhagyó ettől eltérően nem rendelkezett, az örököstársak egymással szemben örökrészük arányában tartoznak hozzájárulni s e kötelezettség akkor is az összes örökösöket terheli, ha az adósság csak az egyik hagyatéki ingatlanon van bekebelezve s ez az ingatlan csak az egyik örökösnek jutott. Curia : A felebbezési bíróság tényállása szerint örökhagyó K. J. az 1898 április 30-án megkötött és A) alatt eredetiben csatolt adásvételi szerződés mellett a soroksári 5125. sz. telek jegyzőkönyvbe 8299/262. hrsz. álatt bejegyzett ingatlant megvevén, a szerződés 2. pontja szerint átvállalta az eladóknak a soroksár-haraszti-taksonyi takarékpénztárral szemben fennállott 1000 frt adósságát, mely a megvett ingatlanra C)2S. sz. a. zálogjogilag biztositva volt. E szerint a szóban forgó jelzálogi teher kifizetésére K. J. volt kötelezve, de minthogy ezt az adósságot ki nem fizette, az halála után jogilag a hagyaték terhévé vált, a min nem változtathat az sem, hogy a követelés erejéig az ingatlanra a zálogjog bekebelezve