Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Törvényes osztályrész. 649 benhagyja. — Curia : A másodbiróság ítélete helybenhagyatik felhívott indokainál fogva és azért: mert az ideiglenes törvényszabályok 4. §-ában említett biztosítási jog — helyes értelmezés szerint — csakis arra terjedhet, hogy a szükségörökösök, ha kötelesrészüket annak tékozlása által, a ki után öröklésre hivatva lesznek, veszélyeztetve látják, kötelesrészük biztosítása végett az ily tékozló ellen, annak meglévő vagyonára zárlatot kérhessenek : de nem egyúttal arra is, hogy a harmadik személyek javára tett és foganatba ment ajándékozást, kötelesrészük megsértése miatt, még az ajándékozó életében, ki előzetes zárlat hiányában vagyonáról szabadon rendelkezhetett, megtámadhassák s a megajándékozott ellen, az ajándékozott vagyonra biztosítást szerezhessenek. (1900 márczius 1. 5457/1899.) 560. Az ideiglenes törv. szabályok 4. §-a értelmében a kötelesrész tékozlás esetében zárlat által biztositható ugyan, ez a biztosítás azonban ingatlanoknál pusztán a zárlat telekkönyvi feljegyzéséből áll és a zárlatot szenvedőt sem a vagyon kezelésétől meg nem fosztja, sem cselekvési képességében nem korlátozza. Ez a zárlat gondnokság alá helyezés nélkül is elrendelhető. Curia : A kötelesrész biztosításának kérdése gondnokság alá helyezés nélkül is megbirálhatónak kimondatik s a másodbiróság a kötelesTész kérdésének érdemi megbirálására utasittatik. A kötelesrésznek az ideiglenes törvényszabályok 4. §-ában megengedett zárlat által való biztosítása tárgyában az eljárást az 1881 : LX. t.-cz. nem szabályozza ; a jelen ügyben tehát az 1881 : LX. törvényczikknek a zárlatra vonatkozó rendelkezései, ugyanezen t.-cz. 254. §-a értelmében, nem alkalmazhatók. Azért zárlatot kérőnek a másodbiróság végzése ellen beadott felfolyamodását elfogadni kellett. Az ideiglenes törvényszabályok 4. §-ának rendelkezése csupán annyit enged meg, hogy a kötelesrész tékozlás esetén zárlat által biztosittassék, a mely biztosítás ingatlanoknál pusztán a .zárlat feljegyzésével is megtörténhetik és a zárlatot szenvedőt sem a vagyonkezeléstől meg nem fosztja, sem cselekvési képességében nem korlátozza. Az 1877 : XX. t.-cz. 28. és 31. §-ai, továbbá az 1885 : VI. t.-cz. 5. és 6. §-ai értelmében tékozlás miatt gondnokság alá helyezett egyén azonban, az 1877 : XX. t.-cz. 32. §-a értelmében, mind a vagyon kezelésében, mind cselekvési képességében korlátozva van. A kötelesrész biztosítása czéljából elrendelt zárlatnak tehát más jogkövetkezménye van, mint a tékozlás miatt elrendelt gondnokság alá helyezésnek ; a miből önként kövtekezik, hogy a kötelesrész biztosítása iránt a zárlat gondnokság alá helyezés nélkül is elrendelhető. (1898 február 15. 437.) 561. A kötelesrésznek zárlat utján biztosítására vonatkozó jog harmadik személylyel szemben nem érvényesíthető. Budafesti tábla.: A kereset alapját képező s alperesek által nem kifogásolt A) a.-i adás ve vési szerződés szerint alperesek kötelesek ugyan felpereseknek az eladók halálával 1000—1000 frtot fizetni s az eladó szülőknek az A) a.-i szerződésben foglalt ebbeli intézkedése arra mutat, hogy az alpereseknek eladott ingatlanok vételárából feltételesen kifizetni ren-