Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Törvényes osztályrész. 544. A megajándékozott is igényelheti, hogy a kötelesrészre jogosítottnak kötelesrészébe mindaz beszámittassék, a minek osztályra bocsátására a kötelesrészre jogosított kötelezhető volna. Curia : (a budapesti táblai Ítélet indokainak elfogadásával): A beszámítási kérelem tekintetében az elsőbiróság Ítélete azért hagyatott helyben, mei»t nincs bizonyiték arra nézve, hogy P. A. anyja (az örökhagyó) vagyonából nyert kiházasitást s különben is alperesek (a megajándékozottak) nem vonták kétségbe felperesnek azon állítását, hogy ők szintén a szülői vagyonból házasittattak ki. (6751/1894. sz.) 545. A törvényes osztályrész kiszámításánál az örökhagyó által ajándékozott ingatlanoknak az értéke az állandó birói gyakorlat értelmében az ajándékozás idejében fennálló érték szerint veendő alapul. (Curia j elfogadva a szegedi kir. Ítélőtáblai 2051/1899. sz. Ítéletnek indokolását. (6310/1899. sz.) 546. A szükségörökösökkel szemben a kedvezményezettek a kötelesrész tekintetében a törvényes örökrészüket meghaladó kedvezményi érték erejéig az egyideüleg tett ajándékozások esetében egyetemleges kötelezetségben állanak. Curia : A kötelesrész jogi természeténél fogva az örökhagyó részéről elvállalt s hagyatékát terhelő kötelezettségekkel egy tekintet alá esvén, annak kielégítéséért az egyidejűleg megajándékozottak egyetemleges felelősséggel tartoznak. (1727/1903. sz.) Jegyzet: Az egyetemlegességet megállapította a Curia 4402/1903. sz. ítéletével a nem egyidőben történt megajándékozottakra nézve is. (L, még 9824/1895. sz. a. ítéletet fentebb 503. sz. a.) 547. Az egyszerre megajándékozottak a kötelesrészért az ajándékul nyert vagyon értéke erejéig, egyetemlegesen felelősek. Az a megajándékozott, a kit az ajándékozott és a hagyatéki javaknak egy része törvényes öröklés alapján is megilletné, csak az ő osztályrészét meghaladó értékkel tekinthető megajándékozottnak. Curia: Mint másodbiróság ítéletének indokaiban kifejtve van, felperes kötelesrésze kiszámításának alapjául nemcsak az örökhagyó anyja, özv. T. M.-né K. J. után hagyatékul maradt, hanem az általa életében elajándékozott vagyonok értéke is szolgál. Ebből folyólag helyesen számította ki a másodbiróság, hogy felperest kötelesrész czimen az elajándékozott és hagyatékul maradt javak 5500 frt összértékének negyedrésze == 1375 frt illeti meg ; és minthogy az egyszerre megajándékozottak, a kötelesrészért az ajándékul nyert vagyon értéke erejéig, egyetemlegesen felelősek : helyes a másodbiróságnak az a rendelkezése is, hogy alperest felperes kötelesrésze fejében, F. P. másik megajándékozottnak perbenállása nélkül fizetésére kötelezte. Tekintve azonban, hogy alperest mint az örökhagyó egyik leszármazó ját, ugy az elajándékozott, mint a hagyatékul maradt javaknak felerésze, a törvényes öröklés alapján is megilletné s azáltal, hogy ugy az ajándékozással, mint a végrendelettel kedvezményben részesittetett, a törvényes öröklésen alapuló jogai csorbát nem szenvedhetnek : alperes csak az ő osztályrészét meghaladó értékkel tekinthető megajándékozottnak,