Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)
40 Házassági törvény. 53. §. — Anyagi rész. E tényállás kizárja, hogy a házasság a H. T. 6.,§-a alapján sikerrel megtámadtassék. Curia : A mennyiben felperesek az 1894 : XXXI. t.-cz. 6. §-ára alapított kereseti kérelmükkel elutasittattak, a másodbiróság Ítélete felhozott indokai alapján hagyatott helyben. (1903. márczius 18-án 6365. sz.) 53. §. Megtámadható a házasság kényszer miatt, ha azt valamelyik házasfél fenyegetéssel előidézett alapos félelem következtében kötötte. 60. A határozott akaratképességgel biró fejlett korú felperessel szemben a szülők részéről használt az a fenyegetődzés, hogy kitagadják és házuknál meg nem tűrik, ha férjhez nem megy, nem minősíthető az 53. §-ban körülirt kényszerhelyzetet létrehozó fenyegetésnek. Curia : A per során kihallgatott tanuk közül K. M. és M. J. vallották ugyan, hogy felperes anyja előttük ugy nyilatkozott, hogy felperesnek férjhez kell menni, mert ellenesetben őt kitagadja s leányának nem tartja ; továbbá J. J. is vallotta, hogy a szülők előtte mondották, hogy felperes nem akar férjhez menni, de ők leányukat alperesnek már odaigérték, végre felperes atyja azt állítja, hogy ő és neje felperest férjhezmenetelre biztatták s az atya kijelentette, hogy ha a felperes férjhez nem megy, akkor a telkén többé nincs helye. Minthogy azonban a szülőknek eme nyilatkozata, figyelemmel felperes életviszonyaira és arra is, hogy felperes a házasság megkötése idejében 22-ik életévét már betöltötte s igy határozott akaratának érvényesítésére eléggé fejlett korú volt, olymérvü fenyegetéseknek nem tekinthetők, hogy az azok folytán keletkezett félelem felperest kényszerhelyzetbe hozta volna és pedig annál kevésbé, mert az atya azt is állította, hogy felperes eleinte szomorkodott, de biztató szavukra azután beleegyezett abba, hogy alpereshez férjhez megy és hogy leányát egyébként a férj he menetelre nem erőszakolta. (1898 nov. 2-án 4423. sz.) 61. Az 53. §-ban körülirt kényszer áll elő, ha a szülő nemcsak fenyegetéssel veszi rá a házasságra kiskorú gyemekét, hanem e végből még zárva is tartja. Az anya 16 éves korát még el nem ért leányát nemcsak kitagadásával fenyegette az esetre, ha az alpereshez nem megy nőül, hanem zárva is tartotta és a jelzett esetre további zárva tartással is fenyegette. Minthogy ez a körülmény a leány ellenállásának megtörésére is alkalmasnak s igy oly alapos félelmet keltőnek is fogadható el, hogy azt nemcsak a házasságkötésre, hanem saját beismerése szerint előzően az alperes előtt tett arra a kijelentésre nézve is kényszerhelyzetbe hozta, hogy az alperest szereti és hozzá nőül menni hajlandó, a házasság érvénytelennek mondatott ki. (Curia 1902 márczius 5.én 886/1902. sz.) 62. Megállapittatott a H. T. 53. §. emiitett kényszer, mert felperes anyja nemcsak kitagadással fenyegette leányát arra az esetre, ha nem megy nőül alpereshez, de el is zárta és zárva tartotta mindaddig, mig felperes ígéretet nem tett. (Curia 1902 márczius 5-én 886. sz.)
