Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)
A végrendelet értelmezése. 457 a jogától, hogy ő nyolcz kötél földnek a haszonélvezetét követelje az •örökösöktől, a kik a végrendeletet elfogadták és az öröklést annak alapján kívánják szabályozni. A hiányzó két kötél föld kijelölésének joga az alpereseket, mint kötelezett feleket illetné. (935/1898. sz. — Curia helybenhagyja. 3685/1898 sz.) b) Curia: Ha a végrendeletben az elhagyományozott birtokok helyrajzi számai tévesen emlittetnek is, az azonban, hogy a végrendelkező mely ingatlanságról kivánt rendelkezni, a végrendelet tartalmából kiderül, a helyrajzi számokban történt tévedés a rendelkezést nem teszi hatálytalanná. (5904/1875. sz.) _^ 278. Az anyai vagyon alatt az örökhagyóra anyai nagyanyáról közvetlenül és közvetve hárult vagyon is értendő. Tekintve, hogy az örökhagyó (a ki atyai és anyai ágon reá szállott összes ingó és ingatlan vagyonára alpereseket nevezte ki Örököseivé), anyai vagyonnak gondolhatta és mondhatta azt is, mi reá anyai nagyanyjáról közvetlenül hárult, és azt is, mi ugyancsak anyai nagyanyjáról nővérére, majd meg ennek halála után ő reá szállott, mert ezen két rendbeli vagyon sem saját szerzeményét, sem anyai örökségét nem képezte. (Curia : 7831—1884. sz.) 279. Az örökhagyó ama rendelkezése, a mely szerint az adósságokat az örökösök közösen viseljék, akként értelmezendő, hogy az adósságokat az örökösök egymással szemben örökrészeik arányában tartoznak viselni. Csáktornyái járásbíróság : A fennálló törvényes gyakorlat értelmében a hagyatéki adósságokért az örökösök egymással szemben, örökrészeik arányában lévén felelősek, tekintve, hogy alperesek nem tagadták, miszerint felperes örökrésze 150 frtot tesz ki; tekintve, hogy alperesek beismerték, miszerint az összes hagyaték 1662 írt értéket képvisel; tekintve, hogy 1662 frt hagyatéki értékkel és 353 frt 90 kr. hagyatéki teherrel szemben íelperes 150 frt örökségi jutalékára 31 frt 40 kr. aránylagos hagyatéki teher esik; ennélfogva s minthogy a peres felek által is valódinak és érvényében fennállónak elismert a) alatti végrendeletben is csak azon intézkedés foglaltatik, hogy az örökösök közösen tartoznak a hagyatéki terheket fizetni, a nélkül, hogy valamely arány meg volna jelölve, alpereseket, a fennebbi jogelvnél fogva, felperes kérelméhez képest, 118 frt 51 kr. s járulékai megfizetésében marasztalni kellett, stb. — Curia : Helybenhagyja annál inkább, mert örökhagyó H. Imre végrendelete 3. pontjában a hagyatéki adósságok viselésére nézve csak azt rendelte, hogy »azokat örökösei mind a heten közösen tartoznak fizetni«, e kifejezésben azonban a hagyatéki adósságok fizetésére nézve az arány meghatározása nem foglaltatik; ennélfogva az arány, melyben az örökösök a hagyatéki terhet viselni tartoznak, a törvény alapján határozandó meg; ez alapon pedig az elsőbiróság, tekintettel az osztályrészek különbözőségére, helyesen állapította meg, hogy felperes a terhek viseléséhez csakis 150 frt osztályrésze arányában köteles járulni. Ehhez képest alperesek köteleztetnek felperesnek 118 frt tőkét s járulékait megfizetni, stb. (1891 október 22. •6080. sz.)
