Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)
Özvegyi jog a jászkunoknál. 429' vétele mellett, mindkét alsóbirósági Ítéletnek megváltoztatásával, felperes özvegyi jogának mérvét évenkint 120 koronában kellett megállapítani; a mennyiben felperes, társadalmi állását illetően, ezzel az összeggel a lakásra és tartásra terjedő szükségleteit megfelelően fedezheti. Abban az esetben, midőn a közös háztartás már a férj életében megszűnt, az örökösök az özvegyi jog érvényesítése iránt folyamatba tett kereset megindításáig jóhiszemben levőknek tekintendők, minélfogva a haszonvételek pénzbeli ellenértékét csak ezen naptól kezdve kötelesek megtéríteni; ehhez képest helyes az elsőbiróság ítéletének az a rendelkezése, mely szerint a fizetési kötelezettség kezdő időpontja a jelen kereset megindításának napjával egyezően állapíttatott meg, annál is inkább, mert az a körülmény, hogy felperes a férjének örökösei ellen még 1889 augusztus 16-án egy sikerre nem vezető és az özvegyi jog érvényesítésének fogalma alá nem vonható alaptalan keresetet tett folyamatba, az alperesek hátrányára annál kevésbbé szolgálhat, mert felperes, az érintett per befejezése után, özvegyi jogának érvényesítése iránt semmi lépést sem tett; minélfogva a fizetési kötelezettség kezdő időpontjának megállapítása tekintetében, a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával, az elsőbiróság ítéletének rendelkezését kellett helybenhagyni. (Curia: 6630/1903. sz.) 239. Az özvegyi jog a jászkunoknál is korlátozható. Budapesti tábla: Az ideiglenes törvényszabályok 17. §-a szerint érvényben fentartott jászkun V. statútum 1. §-a az özvegyi jogra nézve csak azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az özvegyasszony, férjének halála után, ha a kereső fél másképen nem rendelkézett, annak jószágaiban csak ugy fog maradni, hogy abból éljen, nem pedig mint tulajdonos ; az özvegyi jogból folyó haszonélvezet terjedelméről azonban ez a statútum tüzetesen nem rendelkezik, a miből következik, hogy a statútum nem ölelvén fel az egész jogrendszert minden részletében, az özvegyi jog korlátozhatása tekintetében a kiegészítő szabályokat az országos jogban kell keresni, ez utóbbi szerint pedig az egyenes leszármazók kérelmére korlátozható az özvegyi jog, ha a korlátozhatásnak abban előirt feltételei fenforognak. (7890/1902. — Curia helybenhagyja. 3972/1903 sz.) Jegyzet: A Márkus : Felsőbíróságaink elvi határozatai czimü gyűjtemény 2466száma alatt közölt határozat szerint a kir. Curiának az volna az álláspontja, hogy jászkunoknál az özvegyi jog nem, korlátozható. A Curia azonban emiitett határozatában ilyen álláspontot el nem foglalt s abban nem a törvényszék, hanem a kir. ítélőtáblának más indokolását fogadta el, a Márkus-féle eset tehát tévesen van közölve. Jegyzet: A hajdúk özvegyeinek özvegyi jogára nézve lásd e szakasz elején, a 208. számot. VII. CZIM. A szent korona öröklése. Ideigl. törv. szab. : 18. §. A szent korona ügyvédének öröklése ott, hol sem törvényes, sem végrendeleti örökösök nem léteznek, minden vagyonra különbség nélkül kiterjed. 1894 : XVI. t.-cz. 114. §. Ha valamely örökhagyó örökös hátrahagyása nélkül halt el, vagy örökösök létezéséről senkinek sincs tudomása, erről a kir. kincstári