Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)
Özvegyi jog. 419 indokai alapján és azért, mert alperes nem is állitotta azt, hogy a házra és belsőségre vonatkozó özvegyi haszonélvezetének egy gyermekrészre korlátozása mellett az a joga, melynél fogva ő elhalt férje házában lakást követelhet, a ház minőségére való tekintettel érvényt nem nyerhetne. <1902 július 1. 3768-1901. sz.) Jegyzet: A hagyatéki ingatlanok úrbéri telekből álltak, az örökhagyó tehát, -ellenkezőnek állítása hiányában, nem volt nemes származású. 224. Az örökhagyó második nejének özvegyi joga nemcsak az örökhagyó első, hanem a második házasságából származó, tehát az özvegy saját gyermekével szemben is csak egy gyermekrész haszonélvezetéből áll. Jogeset: Az örökhagyónak első házasságából egy gyermeke, a perben nem védekezett másodrendű alperes, második házasságából öt gyermeke, ezek között a felperes volt. Az özvegy az egész hagyatékot birtokolta. Felperes az illető 1/6 rész 6/7 részének birtokát követelte. Ezt a kir. törvényszék és a kir. Curia megitélte a következő indokolással: Szegedi törvényszék: Minthogy peres felek között vita tárgyát nem képezi, hogy örökhagyónak az Ítéletben tüzetesen körülirt hagyatéka az özvegy férjének öröklött vagyonát képezi s hogy a törvényes örökösödés szabályainál fogva felperest ezen hagyatékból 1/6 rész illeti meg ; minthogy továbbá az országbirói értekezlet által érvényében fentartott 1840 : VIII. t.-cz. 18. §-a értelmében oly esetekben, ha a hátrahagyott gyermekek vagy azok egy része atyjuknak előbbi házasságából •származtak, az özvegy, férjének ősi javaiból, tartás fejében csak egy gyermekrészt követelhet, olyformán, hogy ezen egy gyermekrész külön használtatván, annak évenkinti jövedelmét húzhassa ; minthogy a felcsatolt hagyatéki iratokkal, de peres felek beismerésével is igazolva van, hogy örökhagyónak első házasságából a nem védekezett másodrendű alperes származott: annálfogva, bár felperes az özvegynek édes gyermeke, jelen per elbirálásánál nem alkalmazható a hivatkozott törvény 17. §-a az özvegyi jog mérvének megállapításánál. Miért is az özvegyi jogot, a hivatkozott 1840 : VIII. t.-cz. 18. §-a alapján, egy gyermek részére korlátozni s tekintettel arra, hogy az örökös az örökség megnyilta után jogosult az örökségi jutalékát birtokba venni és annak hasznait élvezni, elsőrendű alperest a bírói becsüvel megállapított ingatlanokból felperest megillető */6 rész 6/7 részének évenkinti kamatainak megfizetésére kötelezni kellett. (11747/1898. sz. — Curia helybenhagyja. 1900 május 1. 5128/1899. sz.) 225. A második nő özvegyi joga egy gyermekrésznek haszonélvezetéből állván, az tartásdíjra nem korlátozható. Budapesti tábla : Az 1840 : VIII. t.-cz. 18. §-a értelmében, ha a hátrahagyott gyermekek vagy ezek egyrésze az örökhagyó előbbi házasságából származnak, az özvegy, özvegyi tartás fejében, csak egy gyermekrészt követelhet haszonélvezetül; minthogy pedig az örökhagyónak -mindkét feleségétől összesen négy gyermeke származott, az özvegy gyermekrésze ötödiknek vétetvén, az özvegyet a felperessel szemben az' örökhagyó hagyatékából s igy a felperes örökrészéből is */5 rész illeti haszon-élvezetül. Ama korlátozásnál fogva, melyet az özvegynek özvegyi joga 27*
