Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Özvegyi jog. 417 mázott, a leszármazó négy örökössel mint alperesekkel szemben egy gyermekrészre, vagyis a hagyaték ötödrészére joga lévén, azt részére megitélni és az örökhagyónak végrendeletét, a mennyiben felperesnőnek özvegyi jogát sérti, félretenni kellett. (1885 november 10. 6283 sz.) — Budapesti tábla : Helybenhagyandó volt az elsőbiróság Ítélete felperes özvegyi jogának megállapitása s. ennek mérvére vonatkozó részében indokaiból és azért, mert habár kétségtelen, hogy a férj az 1840: VIII. t.-cz. 17. §-a értelmében jogositott özvegyének tartásáról végrendelet által intézkedni, de ezen rendelkezési jog nem terjedhet addig, hogy az özvegy az özvegyi jogból egészen kizárassék, avagy a törvény által biztosított mérven tul csak korlátoztassék is. Felperes azon kérelmének, hogy özvegyi joga vagylagosan készpénzbeli egyenértékben is me^állapittassék, mint törvényben nem gyökerezőnek, alperesek ellenzése folytán, e helyütt sem volt hely adható. Az özvegy elsőbiróságilag is elismert özvegyi jogának az örökhagyó halálától a birtokba bocsátásig terjedő időre miként leendő kielégítéséről azonban az elsőbiróság Ítélete nem rendelkezvén, az ez irányban, tekintettel a hagyatéki ingatlanok jövedelmeinek szakértőileg megállapított mennyiségére, megfelelően kiegészítendő volt. (1886 márczius 10. 55691/1885. — Curia helybenhagyja. 1886 október 221. Az örökhagyó második nejének egy gyermekrész haszonélvezetére vonatkozó özvegyi jogát a férj előbbi házasságából származott gyermekei kötelesrészének megrövidítésével ki nem terjesztheti. Az 1840: VIII. t.-cz. 18. §-a értelmében a férjnek öröklött vagy első házasságában szerzett vagyonából az özvegyet a férjének előbbi házasságából származott gyermekeivel szemben özvegyi jogon csupán egy gyermekrész haszonélvezeti joga illeti, s az özvegy ezen törvényes haszonélvezeti jogát a férj az előbbi házasságából származott gyermekei kötelesrészének megrövidítésére ki nem terjesztheti. Az a körülmény tehát, hogy örökhagyó az összes vagyonának holtig tartó haszonélvezetét özvegyének hagyta, nem szolgálhat akadályul arra, hogy felperesek, mint az örökhagyó első házasságából származott gyermekei, kötelesrészüknek kielégítését az özvegy haszonélvezeti jogának megszűnte előtt követelhessék s annál kevésbbé, mert a felperesek kötelesrészének kielégítése után is még marad annyi vagyon, a mi az özvegy törvényes özvegyi haszonélvezeti jogának fedezésére elegendő. (Curia: 1899 szeptember 15. 717 sz.) 222. Az „egy gyermekrész" kiszámításánál az özvegy is gyermekszámba vétetik. Felperes a kereseti ingatlan birtokát a néhai férje D. János ütáni özvegyi jog czimén igényli. A hagyatéki tárgyalás alkalmával felperes és néhai D. János örökösei közt az özvegyi jog tekintetében egyezség létre nem jött s .felperes özvegyi tartása iránt végrendeletileg az örökhagyó sem intézkedett. Ily körülmények közt, habár a B) alatti hagyatékátadó végzéssel a kereseti ingatlan alperesnek, mint az örökhagyó első házasságából származó fiának, a felperes özvegyi haszonélvezeti jogával terhelve adatott át s ez á haszonélvezeti jog, az alperes tulajdonjogával Grecsák : Magyar Döntvénytár. VII. 27