Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

özvegyi jog. jogra sem tarthat igényt : felperest az özvegyi jog elismerése és járulékai iránti keresetével el kellett utasitani. (1899 márczius 14. 406. sz. — Curia helybenhagyja. 1899 október 24. 3302. sz.) 169. A törvényesen el nem választott, de a férjétől különélő feleséget csak abban az esetben nem illeti meg az özvegyi jog, ha a különélés a feleség hibájából következett be. (Curia 4111/1896. és 1176/1875. sz.) 170. Az a nő, a ki férjét — jóllehet ez undorító betegségben szenvedett — hűtlenül elhagyta, özvegyi jogát az esetben is elveszti, ha ez szerződésileg is volt részére biztosítva. Győri tábla r Bizonyítva van, hogy alperes férjét, ennek undoritó betegsége miatt ápolását megünván, a hitvesi kötelességekre történt figyelmeztetés daczára, a férj halála előtt 2—3 hónappal elhagyta. — Tekintettel arra, hogy azok a jogok, melyek az özvegyet férje örököseivel szemben, annak vagyonára a házassági viszony alapján illetik, a házassági életközösségben találják alapjukat s a házassági hűségnek, illetve a házastársi kötelességek hű teljesítésének képezik jutalmát, az a nő, a ki a házas együttélést a férj hibája nélkül megszünteti s ekként hitvestársi kötelességét megszegi: a házassági viszonyból származó jogokra : tehát az özvegyi jogra és hitbérre, ,habár az szerződésen alapszik is, igényt nem tarthat. Ennélfogva az alperes özvegyi jogát s hitbér iránti követelését megszűntnek kellett kimondani. (576/1902. sz.) Curia: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik indokainál fogva és azért, mert a 2. számú házassági szerződés tartalma szerint is az örökhagyó a házasélet változó viszonyai között is az alperes részéről megtartandó hűségre való tekintettel igérte a hitbért és az özvegység tartamára a tisztességes lakást, illetve ennek 100 írttal való kárpótlását, — a házassági hűség pedig az ok nélkül bekövetkezett elhagyás által megsértettnek tekintendő és mert a dolog ez állása szerint az örökhagyó kötelezésének alapját maga az alperes rombolván le, az általa megszegett 2. számú szerződés alapján alperes jogokat nem érvényesíthet, illetve ezek megszűnésének kimondását a felperes jogosan követelheti. (1903 szeptember 11, 5883/1902. sz.) Jegyzet: A 168—170. számú határozatokkal ellentétes határozatok. 171. Az özvegyet az özvegyi jog feltétlenül megilleti, még ha férjétől különváltan él is, s azt csak akkor veszti el, ha férjétől törvényesen elválasztatik s az elválás a nő hibája folytán történt. aj Fehértemplomi törvényszék: Az 1899 január 13-án Dettán elhalt S. János hagyatéki vagyona a dettai kir. járásbíróságnak 1899. 0) 127/5. sz. végzésével örökhagyó testvére S. Pál felperesnek adatott át, alperes özvegyi jogával terhelten. A jogerős hagyatékátadó végzés folytán a hagyatéki ingatlanokra a dettai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság, 1908/1900. sz. végzésével a tulajdonjog S. Pál javára és egyúttal az özvegyi haszonélvezeti jog alperes javára bekebelezve lett. Felperes keresetében az alperes javára megállapított és biztosított özvegyi jognak érvénytelenítését és esetleg korlátozását kéri, azon okból, mert alperes az örökhagyóval alig öt hónapig élt együtt, azután pedig elhagyta