Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Szerzeményi vagyon. 367 a törvény szerint vissza nem szállana, hanem irányukban jogilag szerzeményi vagyonnak volna tekintendő ; minthogy pedig felpereseket, mint az örökhagyó testvéreit, az örökösödési jog a törvény erejénél fogva csak a közös szülők képviseleti jogán illetheti meg, annálfogva a felperesek az emiitett s ági vagyonnak épen nem tekinthető 600 frt tőkére nézve, az alperesi férjet megelőzően, törvény alapján igényt nem támaszthatnak. (Curia 8650/1896. sz.) 138. Az a vagyon, a mit a testvér testvérétől ajándékba kapott, a megajándékozott testvérnek szerzeményi vagyonát képezi. Az ideiglenes törvény szabály 10. §-a értelmében ági vagyont az a vagyon képez, a mely az örökhagyóra a szüleiről vagy azok ágáról háramlott, a fenforgó esetben azonban a c) alattival az abban kitüntetett ingatlanokat W.Teréz örökhagyó a saját testvérétől W. Istvántól ajándékba kapta, a mely átruházás tényleg foganatba is ment az ajándékul nyert vagyonnak az örökhagyó javára történt tlkvi bekeblezés által; az a vagyon pedig, a mit a testvér a testvértől ajándékul nyer, a megajándékozott testvérnek szerzeményi vagyonát képezi, következőleg az ajándékozás tárgyát képező kérdéses vagyon, habár az W. Istvánra annak szüleiről, tehát az alperesekkel • közös törzsről hárult, W. Teréz örökhagyóra nézve szerzeményi vagyont képez, minthogy pedig W. Teréz örökhagyónak leszármazó örökösei nem maradtak, az ajándék tárgyát képező kérdéses szerzeményi javakban, az ideiglenes törvény szabály 14. §-a önérteimében, felperes mint hitvestárs van hivatva örökösödni. (1897 január 12. 9344/1895. — Hasonló 4340. 1898. sz. közölve fentebb 118. sz. a.) 139. Az egyik osztályos testvértől (visszteher ellenében) megszerzett apai vagyon a szerző félre nézve nem apáról hárult (ági), hanem szerzeményi vagyont képez. a) Nagykikindai törvényszék: Alperes (az örökhagyó neje) nem tagadta, de néhai G. Joachimné hagyatéki irataiból is megállapítható, hogy a peresített ingatlanság valóban örökhagyó és felperesek (az örökhagyó nővérei) közös jogelődének, a fent nevezett G. Joachimnénak tulajdonát képezte ; az imént érintett hagyatéki iratokból pedig az is kitűnik, miszerint G. Joachimné hagyatékának csak */3 része hárult törvényes örökösödés utján a mostani örökhagyóra, mig annak 2/3 részét felperesek örökölték s ezt a 2/3 résznyi jutalékot az örökhagyó csakis a hagyatéki tárgyalás alkalmával létrejött osztályos egyezség alapján szerezte meg örököstársaitól, a felperesektől, még pedig akkép, hogy a másodrendű felperes */3 jutaléka fejében 80 kor. kifizetését, az elsőrendű felperes */3 jutaléka ellenében pedig a közös apa G. Joachim élethossziglani eltartását kötelezte. Az előadottak szerint a peres hagyatéknak utóbbérintett 2/3 része nem a közös törzsről hárult, hanem azt a felperesektől az ezekkel kötött jogügylet alapján szerezte meg. Amint tehát ezek szerint bizonyítva van az, hogy a vitás hagyatéki ingatlanság x/3 része örökhagyóra az ő és a felperesek közös törzséről szállott, ezen ági vagyonnak bizonyult i/3 rész tekintetében az O. É. 10. és 11. §§-ban foglalt rendelkezéshez képest leszármazó örökösök és érvényes végrendelet hiányában a felperesek, mint örökhagyónak