Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)
20 Alapítvány. kezdetét, mivel a kérdéses alapítólevélben a kórház felépítése s bebutoroZciScL clZ alapítványt tevő részéről határidőhöz kötve nem lett — a követelés elévülésére alapított kereseti kérelem megtagadása következtében az ezen követelés biztosítására szolgáló zálogjog törlése nem volt elrendelhető. CuriaTekintve, hogy felfüggesztő feltételhez kötött követelésnek elévüléséről szó nem lehet ott, hol a feltétel teljesülése vagy meghiúsulása még be nem következett s igy a kereshetőségi jog még meg nem nyilt; miután az A) alatti alapitványlevélbe foglalt feltétel még nem hiúsult meg, ugy hogy bizonyossá vált volna az, mikép a megyei kórház Esztergomban soha felállíttatni nem fog: helybenhagyja. (1885 február 17. 5650 1884. sz.) 74. A Ludovica katonai akadémiába való felvétel végetti ajánlási jogot a törvény csak az adományozóknak, illetve örököseiknek biztosította ; ennélfogva e jog szerződéssel másra nem ruházható át. Curia: A Ludovica katonai akadémiába, mint országos közintézetbe való felvétel végetti ajánlási jogot a törvény csak az illető adományozóknak, illetve örököseinek biztosította, ez tehát oly személyhez kötött jog, mely másra át nem ruházható, minthogy a törvény e jogot maguknak az adományozóknak és örököseinek azon feltevésben biztosította, hogy ezek az intézet ügyeit szivükön viselik és az intézet közhasznát tekintve, abba csak alkalmas, az országos czélnak megfelelhető ifjakat fognak ajánlani. Ezen, egyedül az alapítók iránti bizodalomnál fogva törvényileg biztosított ajánlási jog tehát már maga ezen körülménynél fogva eladás vagy üzérkedés tárgyát nem képezheti, miből folyólag az elsőrendű alperes által felperesssel kötött ama szerződés, mely szerint most nevezett alperes az elődei által reá háramlótt ajánlási jogot anyagi haszon mellett kötelezőleg felperesre ruházta, önmagában érvénytelen és semmis ; miután azonban az A) és B) alatti okiratokból kitünőleg, de elsőrendű alperes beismerése szerint is felperes alperesnek másodrendű alperes kezessége mellett, a kérdéses kijelölnetési jogért tényleg ékszereket és értéktárgyakat szolgáltatott felperesnek, az üzlet megsemmisülése miatt csak arra támadhatott joga, hogy az adott tárgyakat vagy egyenértéküket a szerződő féltől visszakövetelhesse, illetve hogy közöttük a szerződés előtti állapot visszaállittassék, az érvénytelen szerződés alapján azonban az ebben kikötött 600 forint követeléséhez joga nincsen és miután az értéktárgyak visszaadását vagy egyenértékük megfizetését keresetének tárgyává nem tette, őt a 600 forint iránti keresetével elutasító elsőbirósági Ítéletet kellett a fentebb előadottaknál fogva helybenhagyni. (1891 június 10. 10654. sz.)
