Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Az egyesület 17 mű többszörözését, közzétételét és forgalomba helyezését ezek szerint alperes jogi személy eszközölvén, ezeknek a jogtalansága esetén a bitorlást is alperes jogi személy követte volna el. A törvény 19. §-a büntetésül pénzbüntetést állapit meg, mely csak behajtatlanság esetén változtattatik át fogházbüntetésre, igy tehát csak pénzbüntetéssel büntetendő cselekményt képez a bitorlás, már pedig mi akadály nincs, hogy a saját vagyonnal biró jogi személy pénzbüntetéssel ne sujtassék, a mit elvileg nem zárhat ki azon eshetőség, hogy a törvényszerű büntetés nem volna átváltoztatható magával a jogi személylyel szemben. (Budapesti tábla helybenhagyja. 1901 deczember 18. 802. sz. — Curia helybenhagyja. 1902 június 3. 2541. sz.) 66. A tömeggondnoknak a csődtömeg képviseletében van kereshetőségi joga arra, hogy a közadós által tartozatlanul kiállított váltót visszakövetelje. (Curia 1892 deczember 2. 5786.) 67. Az uradalom a jogi személyekhez nem tartozik s ily minőségben — tulajdonosa pontos megjelölése nélkül — nem perelhető. (Semmitőszék 1884 július 23. 10811. sz.) 68. Nem szükséges az, hogy a keresetlevélen az egyletet mint jogi személyt képviselő elnök neve rajta legyen. Curia: Való ugyan, hogy a keresetlevélben a felperes egyletet mint jogi személyt képviselő egyleti elnök megnevezve nincsen, eme szabálytalanság azonban oly lényegesnek nem tekinthető, mely az elsőbirósági Ítéletnek és azt megelőző eljárásnak hivatalból való megsemmisitése indokául elfogadható és pedig azért sem, minthogy a keresetlevélhez csatolt ügyvédi meghatalmazás N., mint a felperes egylet képviseletére alapszabályszerüleg feljogosított egyleti elnök által állittatván ki, felperes egyletnek perbeli képviselete törvényszerűnek tekintendő : ezekhez képest stb. (1887 május 13. 3023. sz.) 69. Magánjogi társaságoknak jogképessége nem függ az állam elismerésétől vagy a szervezeti rendelkezések állami jóváhagyásától. (Curia 1896 január 16. II. H. 23. sz.) 70. Az egyesület megszűnése az egyleti tagokkal szemben az egyletet feloszlató közgyűlési határozattal veszi kezdetét. A z—i temetkezési egyesület 1897 április 19-én hozott határozatával a feloszlást kimondván, a halálozási dijak szedését tényleg azonnal megszüntette. Ez a közgyűlési határozat a belügyministerium által megsemmisittetvén, az egyesület 1898 szeptember 21-én tartott közgyűlésen a feloszlást ismét kimondotta, mely határozat jogerőre emelkedett. Az 1897. évi április 19-ike és 1898. évi szeptember 21-ike között elhalálozott egyesületi tagok jogutódai, az egyesület ellen keresetet inditottak a halálozási illeték megfizetése végett. A felebbezési biróság felpereseket keresetükkel elutasította. A Curia a felperesek részéről beadott felülvizsgálati kérelmet elutasította. Grecsák: Magyar Döntvénytár. VII.