Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

250 A törvénytelen gyermek jogviszonyai. 111. A törvénytelen gyermek tartása iránt perrel a kiskorú anya, mint a ki ezen tartásról a maga részéről le is mondhat s igy a per tárgyával peren kivül rendelkezhetik, saját személyében felperesként felléphet. Curia: A sommás eljárás 7. §-a értelmében kiskorúak, a kik a per tárgyáról peren kivül rendelkezhetnek, mint felperesek, törvényes képviselőjük mellőzésével, személyesen felléphetnek. Ez az eset a jelen perben fennforog : mert a törvénytelen gyermek tartása iránti követelést, ha a gyermeket maga az anya tartja el, a természetes apa ellen az anya jogosult érvényesiteni, erről a személyes követelésről — a gyermek később netán felmerülhető tartási igényének épségben tartása mellett — le is mondhat, s igy a per tárgyáról peren kivül rendelkezhetvén, perbeli cselekvő képességgel bir, vagyis az idézett §. értelmében mint kiskorú saját személyében felperesként felléphet. Ezekhez képest a felebbezési biróság neheztelt végzését meg kellett változtatni. (1902 július 2. H. 20/1902. sz.) 112. A törvénytelen gyermek anyja, ha nagykorú, jogosítva van saját személyében a tartási igény iránt- perrel fellépni; ha pedig kiskorú, ugy az ő törvényes képviselője jogosultsággal bir őt ily perben képviselni. (Cura 1895 június 25. I. G. 159. sz.) 113. Az a tény, hogy a törvénytelen gyermek anyja gyermekének fogamzási időszakában alperesen kivül még más két férfiúval is közösült, s ezek egyikétől pénzt is fogadott el, nem elegendő annak jogi következtethetésére, hogy az anya gyermekének fogamzási időszakában a nőszemérem teljes ( hiányára valló erkölcstelen s feslett életmódot folytatott volna. Curia: De nem bir alappal alperesnek további felülvizsgálati panasza sem, mert a felebbezési biróság Ítéletének a sommás eljárási törvény 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállása szerint alperes ama állitása, mintha a törvénytelen gyermek anyja az időben, a mikor alperessel közösült, már áldott állapotban volt volna, bizonyitást nem nyert; és mert igaz ugyan, hogy a tényállás szerint a törvénytelen gyermek anyja gyermekének fogamzási időszakában alperesen kivül még más két férfiúval is közösült, s ezek egyikétől pénzt is fogadott el, azonban maguk eme bizonyítottnak elfogadott tények nem elegendők annak jogi következtethetésére, hogy az anya gyermekének fogamzási időszakában a nőszemérem teljes hiányára valló erkölcstelen életmódot folytatott volna. (1903 február 7. I. G. 516/1902.) 114. Az atya jogosítva van a törvénytelen gyermeket szült kiskorú leányának nevében saját felperessége alatt apasági keresetet indítani. (Curia 1885 június 25. 4251. sz.) 115. A törvénytelen gyermek tartását és nevelését tárgyazó kötelezettség mindaddig, míg erre nézve a biróság nem határoz, az anyát terheli, mihelyt azonban a törvénytelen gyermek nemzőjéül valaki bíróilag felismertetett, illetve a gyermek apja megállapittatott, a tartási kötelezettség első sorban az apát terheli, ki is a terhet viselni köteles, ha erre elegendő vagyoni képessége van. (Curia 1897 április 13. I. G. 43. sz.)