Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

246 A szülő és a törvényes gyermek közti jogviszony. esélyei is, minélfogva ha az ingatlan után járó adót ő fizette ki, gyermekei adósaivá akkor sem váltak, ha a jég az egész termést elverte. (Curia 1889 október 10. 1816. sz.) 100. A lakodalmi költség nem tekinthető olyan hasznos és szükséges kiadásnak, hogy azt, a mennyiben gyámhatósági engedély nélkül fedezte az apa, kiskorú gyermekétől követelhetné. (Curia 1891 május 21. 7791.) 101. Az atya esődbejutása az atyának a kiskorú gyermeke vagyonára nézve rendszerint kezelési jogát nem érinti. Budapesti tábla : Az 1877 : XX. t.-czikknek az atyai hatalom felfüggesztéséről intézkedő 23. §-a végső bekezdése értelmében, ha az atya ,csőd alá kerül, a gyámhatóság az atyát a csőd tartama alatt a kiskorú vagyonára nézve számadástételre kötelezheti, vagy ha a csődbejutás körülményei indokolnák, a vagyonkezelést a csőd tartamára tőle elveheti. A törvény emez intézkedéséből szükségképen következik, hogy az atya csődbejutása, valamint az atyai hatalom gyakorlatát föl nem függeszti, azonképen az atyának kiskorú gyermeke vagyonára nézve rendszerint kezelési jogát sem érinti. Minthogy alperes nem is állítja, hogy kiskorú gyermeke nevében felperesként föllépő közadós P. J. atyai hatalma, melynél fogva az 1877 : XX. t.-cz. 15. §-ának harmadik bekezdése értelmében kiskorú gyermekeinek törvényes képviselője s azok vagyonának rendszerinti kezelője rhegszünt, vagy felfüggesztetett volna, vagy hogy tőle a gyámhatóság a vagyonkezelést elvette volna ; maga a csődbejutás ténye pedig az előadottak szerint az atya törvényes képviselői és vagyonkezelői minőségét általában nem érinti és e részben eltérő vagy módositó intézkedéseket sem az 1881 : XVII. t.-czikkbe foglalt csődtörvény, sem az 1885 : VI. t.-cz. (a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről) nem tartalmaz; minthogy végül a neheztelt végzésben hivatkozott 43. §., melynek f) pontja értelmében gyámságot és gondnokságot a csőd alatt állók nem viselhetnek, az előadottakhoz képest az atyára a dolog természetéből folyólag nem alkalmazható. (1887 június 7. 525. sz.) 102. Az atya nincs jogosítva gyámhatóság jóváhagyása nélkül saját kiskorú gyermeke részére tőkebefektetésül ingó vagyont venni, vagy ekként szerezni, mely utóbbi kifejezés alatt a szerzésnek bármely neme, tehát még az ajándékozás utján való szerzés is értendő. Budapesti tábla: Felperes keresetében alperestől, mint a gálszécsterebesi hitel.-népbank 24 drb részvényének tulajdonosától a részvényösszeg névértékének kiegészítéséhez szükséges s a részvényes által még be-nem fizetett 1200 frt fizetését követeli s előadja, hogy a kérdéses 24 drb részvényt alperes atyja saját vagyonából szerezte meg a kiskorú alperes részére. Az 1877 : XX. t.-cz. 20. §. C) pontja értelmében azonban az atya nincs jogositva a gyámhatóság jóváhagyása nélkül saját kiskorú gyermeke részére tőkebefektetésül ingó vagyont venni vagy egyébként szerezni, mely utóbbi kifejezés alatt a szerzésnek bármely neme, tehát még az ajándékozás utján való szerzés is értendő. Tekintve pedig, hogy részvények szerzése kiskorú részére csak tőkebefektetés czéljából történik : tekintve,