Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

240 Eltartás kötelezettsége. gyermekeiktől, illetve unokáiktól tartást követelhetnek s igy a jelen eset­ben is, annyival inkább helyes ez a kiindulási pont, mert felperes nem a hatályon kivül helyezett C) és D) alatti szerződésekre, hanem a törvény­nyel biztositott jogára alapitotta keresetét. Azonban nyilván téves a felebbezési biróságnak az a felfogása, hogy felperes azért utasitandó el keresetével, mert neki alperesen kivül még egy leánya és négy unokája van és nem igazolta, hogy mindezek vagyontalanok és hogy ezek vala­mennyien keresetképtelenek lennének. Téves pedig ez a felfogás azért, mert a gyermekeknek az a kötelezettsége, hogy vagyontalan és kereset­képtelen szüleiket eltartani kötelesek, természeténél fogva oly kötelezett­ség, mely a gyermekeket egyaránt terheli akkép, hogy ezek a tartás költ­ségeit vagyonuk arányában viselni tartoznak, az egyik gyermek elhalá­lozása esetében pedig ennek kötelezettsége, a képviselet elvénél fogva, ennek gyermekeire vagyis az eltartandó személy unokáira száll át, a jelen esetben tehát neki P. A., mint felperes gyermekének kötelezettsége al­perest, mint ennek fiát és a netán még életben levő többi gyermekeket, illetve unokákat terheli és mert e szerint alperes mint egyik kötelezett helyesen vonatván perbe, a mennyiben megállapitást nyerne az, hogy felperesnek még egy leánya és alperesen kivül még négy unokája van, kik perbe nem idéztettek s megállapitást nyerne az is, hogy ezek a felperes tartásához járulni vagyoni viszonyaiknál fogva szintén képesek, ennek jogi következménye csak az lehet, hogy alperes nem az egész tartási költ­séget, hanem annak csak aránylagos részét köteles viselni. (1899 április 29. G. 182. — Azonos 5827/1893.) 76. Előzetes kikötés hiányában családtagok között tartásdij követe­lésének helye nem lehet. (1899 október 27. 2360/1899.) 77. A szülő saját gyermekétől tartást elsősorban esak természetben követelhet. (Curia 5570/1889., 2260/1888.) 78. A gyermek nyomorúságra jutott szülőjét eltartani köteles. A tar­tási összeget a gyámhatóság állapítja meg. (Curia 1888 május 17. 2260.) 79. Annak eldöntése, hogy a gyermek vagyontalan szülőjének eltar­tásához mennyivel és mi módon tartozik hozzájárulni, nem a polgári bíró­ság, hanem az árvaszék hatásköréhez tartozik. (1877: XX. t.-cz. 11. §.) (Curia 1889 szeptember 3. 5570. sz.) 80. Ha az anya özvegyi jogát per utján érvényesiti, ugy kiskorú gyer­meke ellen szegénysége alapján eltartás iránt egyidejűleg önálló keresetet nem érvényesíthet. Curia: Felperes a temesvári kir. törvényszékhez 1891. évi 1296. sz. alatt beadott rendes kereset szerint a néhai Cs. János vagyis a kiskorú alperes édes atyja hagyatékát képezett vagyonra özvegyi jogának meg­állapítása s a kiskorú alperes részére átadott hagyatéki vagyonnak özvegyi jog czimén leendő átadása iránt is pert inditván, felperes özvegyi jogának ekként lett érvényesitése mellett a kiskorú alperes mint gyermeke ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom