Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

238 Eltartás kötelezettsége. leányuk (a három gyermek egyike) férjhez ment, mégis a végrehajtás a jogérvényesen megitélt 200 forint tartásra nézve helyesen rendeltetett el. {1887 május 5. 2694. sz.) 68. Szükség esetében az atyának átadott gyermek tartásához az anya is köteles hozzájárulni. (Curia 1885 október 13. 5575. sz.) 1 69. A kereseti követelés az alperesnek kiszolgáltatott élelem árát képezvén, mint elsőrendű életszükséglet azon tartozások közé sorozandó, a melyek a gondnokság alá helyezettől is jogosan követelhetők. (Kolozsvári tábla 1895 deczember 11. 3527. sz.) 70. Ha a szülők tartósan különválva élnek s vitás köztük, hogy ki köteles gyermekeik tartásáról gondoskodni, e felett a bíróság határoz. Curia : Az 1877 : XX. t.-cz. 11. §-ának 5. bekezdése azon intézkedésének, hogy a szülő, illetve a nagyszülő részéről a kiskorú gyermek részére fizetendő tartásdij összegét a gyámhatóság állapítja meg, az ugyanazon törvény 13. §-ának azon rendelkezésével való egybevetéséből, hogy az esetben is, ha a szülők tartósan különválva élnek s a gyermekeik tartásáról és ellátásáról nem gpndoskodnak, alkalmazandó a most hivatkozott szakasznak az a rendelkezése, mely szerint törvényes elválás esetén a biróság határoz abban a kérdésben, hogy a tartás és nevelés költségét melyik szülő viselje, kitűnik, hogy a 11. §. rendelkezése csak arra az esetre vonatkozik, ha nem a tartási költségnek ki által való viselése, hanem csak a tartási összeg mennyisége vitás, mely esetben a gyámhatóság illetékes, ellenben abban az esetben, midőn a kötelezettség kérdése vitás, a biróság határoz. Jelen esetben tehát, ha a kereset ugy a női tartásra, valamint a kiskorú gyermek tartására is irányozottnak vétetik, tekintve, hogy felperes férjétől a kereseti előadás szerint már 1895 április 23-ika •óta, tehát tartósan különválva él, tekintve, hogy ugyancsak a kereset szerint alperes a felperes és kiskorú gyermeke tartására mit sem ád s eszerint alperes részéről a tartási kötelezettség is vitásnak jelentkezik, a fenforgó peres kérdés eldöntése az idézett 13. §. értelmében birói hatáskörbe tartozik; ennélfogva hatáskör hiányában az elsőbiróság Ítélete feloldható és az eljárás megszüntethető nem volt, miért is a felebbezési biróságot határozatának megváltoztatásával a megfelelő további eljárásra kellett utasitani. (1897 márczius 26. I. H. 8. sz.) 71. A házasságtörésből származott gyermek tartására a férj is kötelezhető s ugyanő a gyermek törvénytelen származásának kimondása iránti kérelmével külön perutra utasítandó. (Curia 1896 június 2. 2120. sz.) 72. Törvényes gyakorlat szerint a gyermek csak a szegénységben levő szülőt köteles eltartani. Ha tehát a szülő a legszükségesebb kiadások fedezésére elegendő jövedelemmel rendelkezik, a gyermek pedig vagyonnal nem bir, hanem saját keze munkájával tartja fenn magát: a gyermek a szülő eltartására nincs kötelezve. (Curia 1892 szeptember 13. 851/1892.)