Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Rokonság. 223 alatt született gyermek törvényes vagy törvénytelen voltának megállapítása nem tartozik a válóper keretébe, hanem rendes perutra. — 1888 április 11. 8891 1887. — 1882 márczius 30. 11367 1881. azzal, hogy a nemzés lehetetlenségét a férjnek kell bizonyitani. — Lfi. : 9641 1878. azzal, hogy a törvénytelen születést birói Ítélettel kell kimondani. 5. Ha a férj azt állítja, hogy a nejétől a házasság tartama alatt született gyermek nem az övé, habár a házastársak elkülönítve laktak is, tartozik annak, hogy a nemzés általa történt volna, lehetetlenségét bizonyitani. (Curia 1882 márczius 30. 11367. sz.) 6. Páter est, quem nuptiae demonstrant. — Habár az egész kritikus idő alatt a férj fogházban volt is, azonban ha neje néha őt meglátogatta : nem lévén kizárva ezen látogatások alatt a közösülés lehetősége, a született gyermek törvénytelenitése nem mondható ki. (Curia 1895 szeptember 3. 5545. sz.) 7. A férj halálától számított 10 hónap eltelte után született gyermek törvényesnek nem vélelmezhető és ez a jogi és törvényi vélelem az ellenkezőjének bizonyítását sem engedi meg. (Curia 1891 június 2. 8410 1890.) 8. A házasság megkötése után hét hónapra született gyermek ezen házasságból származottnak vélelmezendő azon esetben is, ha az anya férjhezmenetelekor özvegy volt, s első férjének halálától a gyermek születéséig kilencz hónap még nem mult el. E gyermeket ennélfogva a második férj — mint jogilag vélelmezett atyjának hagyatékában örökjog illeti még azon esetben is, ha az első férj hagyatékában — mint törvényes örökös — szintén részesittetett. (Curia 5472 1873.) 9. A házasságban született gyermek törvényességét a férj örökösei csak akkor vannak jogosítva megtámadni, ha a férj a gyermek születésének törvénytelenségéről nem birt tudomással, vagy a törvényesség megtámadására szükséges lépések megtételében gátolva volt. Nem fogadható el a férjet a gyermek származásának megtámadásában gátló akadálynak az a körülmény, hogy az anyakönyvi bejegyzésnél fogva a gyermeket törvénytelen származásúnak tekintette, mert a születésekről vezetett anyakönyvek csak a születés és keresztelés idejére és körülményeire, vagyis azokra a tényekre nézve képeznek teljes hitelt érdemlő közokiratot, melyeknek megállapítására hivatva vannak. A törvényes vélelemmel szemben vitássá vált származás kérdése azonban kizárólag a bíróság által lévén eldönthető, az oly gyermekek származására nézve, kiknek fogamzási időszaka a házasság tartamára esik, a születési anyakönyvekbe foglalt ellenkező bejegyzések a közokirat jellegével nem bírnak, azok tehát birói határozat nélkül a származás kérdésére nézve önálló bizonyítékot nem szolgáltatnak. (Curia 1900 november 13. 2647 1900. sz.)