Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

214 A hitbér. retete jeléül 200 frtot Ígérvén, ennek alapján és tekintettel arra, hogy felperes N. Eszterrel csakugyan házasságra lépett s ez utóbbi el is halálozott, a »szeretet jeléül« igért ellenhitbér a feleség vagyonából a hátrahagyott férjnek még jár s annak örököse által az esedékesség, vagyis az elhalálozás napjától járó 6°/0 kamatokkal együtt kielégítendő. Alperesnek az A) alatti házassági szerződés ellenében az 1874: XXXV. t.-cz. 54. §-a a) pontjára és az 1876: XVI. t.-cz. 33. §-ára alapított kifogása nem volt bírói figyelembe vehető, mert az 1874: XXXV. t.-cz. 54. §. a) pontja a házasfelek közti jogügyletek érvényességét köti a közjegyzői okiratokhoz, ez esetben pedig a szerződő felek még jegyesek voltak, az 1886: VII. t.-cz. 21—22. §-ainak rendelkezése az A) szerződésre vissza nem hathat, és mert az A) határozottan ugy czimére, mint tartalmára házassági szerződés lévén, öröklési szerződést nem képez. (1890. augusztus 2-án 4032. sz. a. Curia: Az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben indokolása alapján. 1892 márczius 15. 9056/1891.. sz. a.) Helyesebb: 183. A hitbér után kamat csak a perindítástól számitható, mert a hitbérkövetelés kamat nélküli követelés és csak a kereset benyújtásakor válik esedékessé. (Curia 5300/1887. sz. a.) Jegyzet: Hogy a hitbér után a házasság megszűnésétől késedelmi kamat nem jár. L. Zsögöd: Fejezetek II. k. 7. 1. 184. A nő hitbérére nézve kielégítettnek tekintendő az által, hogy férje végrendelete alapján hitbérkövetelését megközelítő értéket örökölt s ezen felül életfogytig tartó haszonélvezetben részesült. Felperes a •/. alatti házassági szerződés alapján 1864 K hitbértőke s ennek férje elhaltától számított kamata megfizetését követeli alperestől, mint férje örökösétől. A végrendelet szerint örökhagyó a felperesnek hagyta összes ingóságait 1148 K értékben, az alperesnek hagyott többi 8820 K értékű vagyonáról pedig akként rendelkezett, hogy e vagyonnak holtiglani haszonélvezete a felperest illeti. Minthogy ezek szerint felperes az örökhagyó végrendelete folytán nemcsak a hitbér követelését megközelitő értéket öröklött, hanem ezen kivül az örökhagyó őt a törvény szerint megillető özvegyi haszonélvezeten tul életfogytig tartó haszonélvezethez juttatta, s igy felperes a végrendelet által olyan vagyoni előnyökben részesült, a melyek által a hitbér követelésére nézve kielégi tettnek tekintendő: hitbérkövetelését alperes ellen nem érvényesítheti. (C. 1902 april 2-án 3426/190L sz. a.) 185. A hitbér, mint adósságtermészetü követelés, első sorban a férj szerzeményi vagyonát terheli. Minthogy pedig felperes férje után törvényes hitbérét meghaladó értékű szerzeményi vagyont örökölt, hitbérének alperesre szállott ági vagyonból kielégítését jogszerűen nem követelheti. (Curia 1893 január 11-én 1153/1892. sz. a. Ugyanezen az; alapon áll 7127/1879. sz. a.)