Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

A hitbér. 211 174. Tekintve, hogy a hitbér, legyen az irott vagy törvényes, jogi természeténél és czéljánál fogva, a házasság fennállása alatt nem köve­telhető, ennélfogva a hivatolt közjegyzői okiratban szabályozott jogügylet, mennyiben az irott hitbér már a házasság tartama alatt követelhetőnek állapíttatott meg, érvénytelen. (Curia 2266/1888., 7175/1871. sz. a.) 175. A hitbérkötelezés nem a halálesetre szóló rendelkezés, mert az Ítélkezési állandó gyakorlat szerint a házassági kötelék felbontása esetén, tehát az azt kötelezőnek életében is követelhető. Curia:" Habár a hitbér rendszerint az azt kötelezőnek halála után fizettetik is ki, e kötelezés, mint a házastársak vagyoni viszo­nyait szabályozó jogügylet, nem tartozik a halálesetre szóló intézke­dések körébe, annál kevésbé, mert az Ítélkezési állandó gyakorlat .szerint, a hitbér a házassági kötelék felbontása esetén, tehát az azt kötelezőnek életében is követelhető, mi által ki van zárva, hogy annak kötelezése halál esetére szóló intézkedés volna. (1900 november 13-án 450. sz. a.) 176* A irott hitbért a nő csak özvegységre jutása, illetőleg a házassági kötés felbontása esetében követelheti. (Kassai tábla 5893/1893. sz. a. Curia helybenhagyja. 1506/1895. sz. a. — L. még C) 7175/1871. sz. a.) 177. Az irott hitbér a házassági kötelék végleges felbontása esetén is érvényesíthető. Temesvári tábla: A keresethez C) alatt mellékelt házassági szer­ződés 3. pontja értelmében, alperesnek atyja D. Tamás kötelezte magát, hogy özvegy N. szül. Drágának akkép ád 2500 frtnyi hitbért, miszerint eme összeg az ő halála után fizettessék ki az örökösök által; jnig ugyanezen szerződés 4. és 6. pontja szerint maguk a házastársak intézkednek az iránt, hogy abban az esetben, ha egyikök meghalna és a házasságból gyermek nem születnék, a hitbér a túlélőt illesse meg s hogy — mint ez az 5. pontban határozott kifejezést nyert — abban az esetben, ha a nő élné tul a férjét, ugyanaz a hitbért csakis a férj apjának halála után követelhesse. Minthogy ezek szerint a szer­ződés 5. pontja alatt a hitbér iránti igény nem alperes halálától téte­tett függővé, hanem abban alperes apjának D. Tamásnak elhalálozása a hitbér esedékességének időpontjaként jelöltetett csak meg s ekkép D. Tamás a hitbért nem alperes D. Demeter halálának esetére, tehát nem özvegységi jutalomként, hanem feltétlenül, vagyis mint szerző­déses hitbért igérte, ily körülmények között pedig a nőnek a hitbér követelésére való igénye a házasság végleges felbontása esetén is érvé­nyesithető, minthogy továbbá felperes a karloviczi metropolitai egy­háztanácsnak a keresethez D) alatt mellékelt határozatával igazolta, hogy szüleinek házassága végleg felbontatott; nyilvánvaló, hogy a kérdéses hitbér D. szül. P. Drága tulajdona volt, s mint ilyen a kere­sethez G.) alatt csatolt engedmény, továbbá kiskorú D. Zsófia elhalá­lozása, s végül a keresethez N) alatt mellékelt lemondási okmány 14*

Next

/
Oldalképek
Tartalom