Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

186 Közszerzemény. 124. Oly esetben, midőn a házasfelek törvénynél fogva közszerzőknek tekintetnek, törvényes vélelem szól a közösség mellett minden vagyonra nézve, mely a házasság tartama alatt szereztetett. A bizonyítási kötelezettség azt terheli, a ki az ellenkezőt állítja. A törvényes vélelem megerőtlenitésére pedig nem elegendő sem azon tény, hogy a szerzési jogügylet csupán az egyik fél nevében köttetett vagy valamely ingatlan csak egynek nevére íratott, sem annak kimutatása, hogy az illető fél önálló, öröklött vagyonnal birt, hanem tüzetesen bizonyítandó e külön vagyon beruházása a házasság alatti szerzeménybe. Azon körülmény, hogy házasság tartama alatt szerzett ingatlan vagyont az egyik házastárs saját nevére íratta, a másik házastárs közszerzeményi jogára kihatással nincs. A házasság tartama alatt történt vétel utján szerzett birtok, tekintet nélkül arra, hogy a házastársak egyike hozzájárult-e vételéhez és mennyiben és hogy a vételár ki lett-e és mikor fizetve: közszerzemény. Rózsahegyi törvényszék: A száznyai 88., 90., 91. számú tkjegyzőkönyvekben egészben, a 84. sz. tkjkvben B) 6. a. íj2 részben, a 107. sz. tkjkvben B) 2., 10. a., a 109. sz. tkjkvben B) 1. a., a 199-ben B) 4., 7. a határozatlan részekben, a 103. sz tkjkvben B) 5. a. x/3 részben és a bukovinai 580. sz. tkjkvben B) 9. a. 1/8 részben alperes S. P. máskép K. A. nevére irt ingatlanokat közszerzeménynek s ezen vagyon felét néhai S. P. máskép K. A.-né hagyatékának kimondja, ezen hagyatékot a felpereseknek egyenlő felerészekben törvényes öröklés jogczimén megitéli s átadja, feljogosítván a felpereseket, miszerint a tulajdonjognak javukra leendő bekebeleztetését ezen Ítélet alapján s annak jogerőre emelkedése után a fent elősorolt hagyatéki vagyonra nézve végrehajtás utján szorgalmazhassák; végrehajtás terhével kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt a felpereseknek az ingatlanok 1jz részét közös birtokába kibocsássa és szűnt haszon czimén 1894. jiov. 20-ától a kibocsátásig számitva évenkint 50 frtot még fizessen; a mennyiben pedig alperes az ingatlanok némelyikét a per folyama alatt elidegenitette volna s felperesek megitélt tulajdonjogukat nem érvényesi thetnék, kötelezi az alperest 15 nap s végrehajtás terhe alatt a száznyai 88. sz. tjkvi ingatlanért 125 frtot, a 90. sz. ingatlanért 100 frtot, a 91-ért 75 frt 50 krt, a 84-ért 50 frtot stb. megfizetni a felpereseknek. A felpereseket a kereset egyéb részével elutasitja. Indokolás. A periratoknál elfekvő hagyatéki iratok bizonyitják, miszerint örökhagyó S. P., máskép K. A.-né, 1894. nov. 20-án halt meg, végrendelet hátrahagyása nélkül s utána az első házasságból származó két törvényes gyermek, t. i. a felperesek maradtak, a kik törvényeink értelmében anyjuk hagyatékában egyenlő x/2 részekben vannak hivatva örökölni. Felperesek azt állitják, hogy a hagyatéki leltárba felvett s alperes tulajdonául tkkvezett ingatlanok, ugy a száznyai 103. sz. tkjkvben foglalt s alperes nevére i/3 részben irt ingatlan is, valamint egy az alperes öröklött ingatlanán található csűr- és istálló-épület, sa leltár 1-—13. sz. a. összeirt ingóságok közszerzeményt képeznek, melyeknek 1]2 része anyjuk hagyatékához tartozik; ezen 1/2 részt tehát,, a csűr és istálló fele részének kivételével, mely a kereset zárkérelmében nem foglaltatik, kérik maguknak törvényes öröklés czimén átadni és.