Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Közszerzemény. 177 a jászkun özvegy férjjel szemben a nő utódainak jogát megállapítaná, a jászkun asszony utódaira egyedül a jászkun statútumok nyerhetnek alkalmazást; e statutumo - V. fejezete szerint pedig a jászkun házastársak közt a közszerzői jog, a mennyiben az a nő részére egyáltalában helyt foghat, csakis az özvegy asszony által saját személyében érvényesíthető, de nem az elhunyt nő utódai részéről is az élő férjjel szemben. (2887/1903. sz. a.) _ 111. Jászkunoknál a házasság tartama alatt szerzett ingatlan vagyonról kizáróan a férj rendelkezik, ha a szerzési okiratban közös szerzőül a nő kitüntetve nincs, vagy pedig a szerzés a nő külön vagyonából nem történt. Curia: Neh. Cs. Imre, jászberényi lakos volt s feleségével H. Eózával Jászberényben mint gazdálkodó élt, rájok nézve tehát abban a kérdésben, hogy a házasságuk tartama alatt szerzett ingatlan vagyon kit illet, a jászkun statútum vonatkozó rendelkezései az irányadók; minthogy pedig ezek szerint a házasság tartama alatt szerzett ingatlan vagyonról, a mennyiben a szerzési okiratban közös szerzőül a nő kitüntetve nincs, vagy pedig a mennyiben a szerzés nem a nő külön vagyonából történt, a mi a fenforgó esetben nem is állittatott, kizáróan a férj rendelkezik, annálfogva a jászberényi . . . telekjegyzőkönyvekben a néh. Cs. Imre alperes jogelőde nevére felvéve volt ingatlan vagyon feléhez azon a czimen, hogy az a házasság tartama alatt szereztetett, ha ez való volna is, sem H. Rozália, sem annak jogán az alperes jogos igényt nem támaszthat, az alperes részéről közszerzemény czimén támasztott kifogás ez okból mellőztetett. (1897 február 8-án 3318. sz. a.) H. K. III. E». 29. czim : . ; ; a feleség abban a vagyonban, melyet férje a házasság tartama alatt szerzett, mindig részessé és osztályossá válik. 1840 : VIII. törvényczikk 8. §. A házasság alatti közszerzemények a jobbágyok között miedenik házastársat egyformán illetvén, azokról egyik ugy, mint másik fele részben szabadon rendelkezhetik s ezen fele részből a férj feleségét végrendelet által sem zárhatja ki. Ha pedig egyik házastárs mag nélkül és végrendelet nélkül hal meg, minden közszerzemény az életben maradott házastársra száll. 112. Tekintve, hogy az 1840 : VIII. t.-czikknek a női közkeresményre vonatkozó intézkedése csak régibb törvények ismétlése, és hogy a jobbágyok nejeiket Verbőczi hármaskönyvének III. rész 29. czimének 2. §-a szerint sem foszthatták meg a házasság tartama alatt szerzettekbeni részesüléstől: alperes (férj) a felperes anyjának (alperes neje) közszerzeményi jogát az 1837. évben szerzett ingatlanra elismerni tartozik. (Curia 1874 szeptember 22-én 7220. sz. a.) 113. Az a tény, hogy a kérdéses úrbéri birtokot az uradalom a felperes atyjának alperesek házasságra lépése után conferálta, alperesnek jogot a birtok fele részéhez nem ád, miután maga a jobbágy részére történt adományozás közös szerzeményt ezen szerzésmód fogalmától folyólag nem képez és a házasság tartama alatt ekkép adományozott Grecsák: Magyar Döntvénytár. VII. 12