Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

174 Közszerzemény. halálától járó törvényes kamatnak megfizetésére egyedül a fertő-szentmiklósi római katholikus templompénztárt kellett kötelezni; ellenben a többi alperesekkel szemben felperest keresetével el kellett utasitani. (831/1903. sz. a. A Curia helybenhagyta 6368/1903. sz. a.) Ideigl. törv. szab.: I. R. 13. §. A házasság alatti közszerzeményekre nézve a korábbi magyar törvények határozatai változást nem szenvednek. H. K. I. R. 101. czim: ... ha a férjnek ötven számon alul levő lónyája, vagyis úgynevezett ménese ven, melyeket feleségével való házasságának fennállása és tartama alatt gyűjtött össze, vagy vásárolt: az köztük egyenlően oszlik. I. §. Sőt az ilyen ménest, még ha házasság előtt is jutott a férj kezéhez, hasonlóképen meg kell osztania és annak közösnek kell lennie, hacsak az ötven számot el nem éri. 2, §, Ha azonban ezt a számot elérte vagy felülhaladta, akkor a férj arról mint szerzett vagyonáról végrendelkezhetik. De ha erről való végrendelkezés nélkül kait el: örökséghez kell azt számítani. H. K. I. R. 102. czim : ... ha valamely férj pénzen birtokokat és birtokjogokat a házasság tartama afatt szerzett is, és feleségének nevét a bevallólevelekbe be nem tétette, 'akkor az asszony az ilyen (habár vásárolt) birtokokban és birtok jogokben nem részesithetik. I. §. Hanem, ha akarja és előbb elhalt férjének nevét és czimét viseli életfogytáig, a fiuk és leányok fekvő jószágaiban és birtokjogaiban mindig szabadon lakhatik és benmaradhat, de azalatt a föltétel alatt, melyben föntebb e czikkelyben: »Miképen lehet az asszonyokat férjeik fekvő javaiból kitenni z<< vitágosan előadtam. 2. §. Mert ha az asszony második házasságra lép, őt az, a kit illet, hitbérének kiadása mellett, azokból kiteheti és kizárhatja. Mert a ki örökségi jogaival kiván kedveskedni feleségének, igyekezzék ennek nevét a vásár- vagy bevallólevélbe beiktatni. 105. A nemesekre nézve a közszerzemény tekintetében a régi magyar törvények az ideigl. törv. szab. által visszaállíttatván, a házasság alatt szerzett ingatlanokra a föszerzó a (nemes) férj lévén, ezek az ingatlanok közszerzeménynek nem tekinthetők, hacsak erre külön megállapodás nincsen, vagy ha nem bizonyittatott, hogy a szerzemény alapja a nő külön vagyona. (Curia -7703/1900. sz. a.) 106. Az örökhagyó nemes személy volt, a kereseti földnek közszerzeményi minőségét tehát az a körülmény, hogy a házasság alatt szereztettek, meg nem állapítja. (Curia 1176/1875. sz. a.) 107. A honoratior is főszerzőnek tekintendő. Curia: Azon törvényes szokás és gyakorlatnál fogva, miszerint tudomány vagy közhivatal utján a házasság tartama alatt szerzett vagyonban a férj, ha a nemesi osztályhoz nem tartozik is, főszerzőnek tekintetik, nincs kizárva annak bizonyitása, hogy az ily egyének, habár a fentebbi minősitéssel birtak is, a haláluk után visszamaradt vagyont nem a jelzett uton szerezték. (1882. június 20-án 7646. sz. a. és 5030/85.) 108. A tudomány vagy közhivatal utján szerzett vagyon nem közszerzemény. Curia : Az elsőbiróság Ítéletének helyes indokolása szerint egyenesen ki van zárva, hogy örökhagyó a peres vagyont csekély hivatali