Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

170 A hozomány bizonyítása. hozott férje házához. Ilyenkor és kivált ha bizonyítva van az is, hogy a házasság tartama alatt volt a nőnek magának saját pénze: a leltározott ingóságok az örökhagyó nő kizárólagos tulajdonának tekintendők. Mert a mondott körülmények közt felcserélhette a nő a házasság tartama alatt az ő kiházasitási s hozományi ingóságait ujakkal a nélkül, hogy kizárólagos tulajdonjoga változást szenvedett volna. (Curia 4186/1884. sz.) 103. Azzal szemben, hogy a férj közjegyzői okiratban elismeri a hozomány átvételét, a férj csődtömegének gondnoka tartozik bizonyítani, hogy a nő a hozományt férjének ki nem szolgáltatta. Budapesti tábla: Alperes tömeggondnok viszonválasziratának következő kitételével: »a kereseti követelés azon okból nem állhat fenn, mert a közadós a házasság megkötésekor a szóban levő 2000 forintot az A) alatti világos kitélelei szerint saját kezelésébe vette át, mihez képest azt mint üzletember kereskedelmi czélokra felhasználta«, továbbá »a nő (felperes) intentiója szerint, ki a pénzt férjének (közadósnak) használatra, kezelésre átadja, a férj a dolog állagával szabadon rendelkezett, minélfogva a pénz az ő tulajdonába ment át átadás áltak, kifejezetten beismerte, hogy az érvényesített 2000 forint készpénzbeli hozomány a közadósnak kezébe jutott és igy ezzel, elleniratában foglalt attól a tagadásától, hogy a közadós a kérdéses 2000 forintot nem vette kézhez, elállottnak tekintendő. Tekintettel arra, hogy a kifejlődött joggyakorlat a készpénzbeü hozományra nézve a nőt férje hitelezőjének tekinti, a csődtörvény 65. §-ában pedig a hozomány a csődtömeg ellen nem érvényesíthető taxatíve felsorolt követelések között felemlítve nincs; a hozományt, mint a nő készpénzbeli követelését a csődtömeg ellen, a csődtörvény 14. §-a alapján, mely szerint a csődnyitással a közadós elleni követelések, az időszakonkint visszatérőleg teljesítendő fizetések iránti követelések kivételével a csődtömeg irányában lejártaknak tekintendők, a csődtömeg ellen szintén érvényesíthető követelések közé kell sorolni. Ugyanazért, minthogy alperes tömeggondnok azt, hogy felperes a közadósnak a kereseti 2000 forint készpénzbeli hozományt átadta, az elől kifejtettek szerint beismerte: az elsőbiróság Ítéletének e részben megváltozása mellett felperes kereseti követelését a bejelentés napjától számítandó törvényes kamattal együtt valódinak kimondani és a csődtörvény 62. §-a első bekezdése alapján a csődkövetelések második osztályába sorozni kellett . . . (1897 június 22-én 1070. v. sz. a.) Curia helybenhagyja indokaiból és azért, mert az A) alatti közjegyzői okirattal szemben, melyben a közadós elismeri a hozománynak kézhezvételét, alperesnek állott volna kötelességében bizonyítani, hogy felperes a hozományt a közadós kezéhez ki nem szolgáltatta, ezt azonban bizonyítani meg sem kísérelte és igy a kereseti követelés megítélendő lett volna még akkor is, ha alperes a hozománynak a kezére jutását viszonválaszában be .sem ismerte volna . . . (1897 november 3-án 865 v. sz. a.)