Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

A hozomány biztosítása. 165 89. Minthogy azonban az a vagyon, melyből felperes (az özvegy) követelését (az alperes örökösök) kielégíteni tartoznak, özvegyi jog czimén felperes használatában van, meg volt állapítandó, hogy alperesek csak eme jog megszűnte után tartoznak a fizetést teljesíteni, és addig, mig a fizetési kötelezettség be nem következik, a tőke után kamatok nem számithatók, mivel felperes követelése a hagyatéki tömeget terheli, a hagyatéki terhelő adósság kamatait pedig az özvegyi haszonélvezeti jog tartama alatt az özvegy tartozik fizetni és e szerint a jog a kötelezettséggel az özvegy személyében egyesül. Curia helybenhagyja. (1897 február 9-én 1521/1896. sz. a. Hasonlóan Curia 4824/1900. sz. a. is.) 90. A hozományi javak — ezek rendeltetésénél és a hozomány jogi természeténél fogva a hozományban részesült házastársak részéről — a hozományt adók ellen utóbb elkövetett durva hálátlanság okából nem követelhetők vissza. (Curia 7431/1903. sz. a.) A hozomány biztosítása. 91. Az özvegyet hozománya tekintetében annak kielégítéséig férje hagyatékára nézve megtartási jog illeti meg. Curia: A birói gyakorlat szerint az özvegy jogosítva van ugyan férje hagyatékát mindaddig birtokolni s illetőleg használni, mig hozománya, törvényes hitbére és közszerzeménye tekintetében férje örökösei által ki nem elégíttetik, azonban özvegységének megszűnte után ez a jog a gyermeke hagyatékával szemben ennek örökösei irányában többé meg nem illeti. (1903 szeptember 23-án 6403/1902. sz. a.) 92. Plánum tab. 818. sz. . . . pro albatura autem viduarum, si ad praescriptum legis probetur, sólet excindi pars bonorum maritalium titulo pignoris, videlieet usque depositionem eiusdem allaturae possidenda. 93. A hozomány a nőnek személyes követelését képezi s magában véve, egyedül jogi természeténél fogva, zálogjoghozi — vagy egyéb módon való biztosítására — czimet nem foglal magában. Győri tábla: Az esetben, ha az okirat a nyilvánkönyvi jog bekeblezéséhez megkívántató s a tkv. rts. 81., 82. §-aiban körülirt kellékekkel nem bír, a zálogjog előjegyzésének a tkvi stb. 88. §-a a) és b) pontjai alapján csak akkor van helye, ha az okirat zálogjogi czimet tartalmaz, vagy ha abban a követelés biztosításának joga van megengedve, avagy ha a követelés lejárt. A zálogjog előjegyzést kérő W. Renée K. Izidorné által közjegyzői hiteles kiadványban bemutatott házassági egyezvényben a hozomány biztosítása nincs megengedve. Az anyagi jog szabályai szerint a hozomány a nőnek személyes követelését képezi, melyet a törvény különös előjogokkal fel nem ruházott, ez a követelés tehát magában véve már jogi természeténél fogva zálogjoghozi czimet nem foglal magában. És minthogy az anyagi jog szabályai szerint a nő