Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

152 Hozomány. Győri tábla: Felperes keresetét arra alapítja, hogy alperessel történt házassági egybekeléskor az esküvőn megjelent vendégek őket (feles alperest) szokásos gyűjtés utján megajándékozták, s e czimen 180 frt jött össze, melynek fele felperest másik fele alperest illette. Azonban az egész összeget alperes vette birtokába, a ki ennek felét, vagyis 90 frtot kiadni vonakodik. Alperes beismeri, hogy a 180 frtot meghaladó készpénzajándékot egészen ő vette fel, és hogy abból 90 frt felperest illeti; kifogásként azonban azt hozta fel, hogy az egész 180 frtot, házassági együttélés ideje alatt felélték. Minthogy a szóban forgó összegből a felperest illetett 90 frt felperes részéről az alperes férjhez vitt hozomány jellegével birt, a mennyiben felek maguk is beismerik, hogy a szóban forgó összeg házassági költekezés czéljából adatott; minthogy a felek egyező előadásából kitűnik, hogy a közöttük létesült házassági köteléket az illetékes egyházi hatóság érvénytelennek nyilvánította, minthogy a férjnek a nő hozománya feletti intézkedési joga a házassági kötelék felbontásával megszűnik és a nő hozományának visszakövetelésére jogosított: minthogy alperes azt a kifogását, hogy a szóban forgó összeget együttélésük ideje alatt felperes beleegyezésével felélték, bizonyítani megkísérelte: alperest a kereseti tőkének megfizetésére kötelezni kellett stb. — (Curia helybenhagyja. 1895 október 3-án 11178/1894. sz. a.) 71. A hozomány tulajdona nem illetvén meg a férjet, a házassági kötelék megszűntével azt visszaadni köteles, mert ő annak csak haszonélvezője s illetve a készpénzből álló hozományra nézve a nő á férjének a hitelezője. Csak kivételesen, a végszükség esetében van feljogosítva a férj a hozomány álagát fölemészteni. Ha ily végszükség esete nem forog fen, a hozomány gyermek nem létében azon ágra száll vissza, a melyből a hozomány eredt. Nagyváradi tábla: Néhai M. J.-né, az alperes neje hagyatékának állaga két alkatrészből áll: készpénzből és egyéb ingókból. A mi a készpénzből álló hagyatékot illeti, a csatolt hagyatéki és árvaszéki iratokkal, továbbá alperes beismerésével bizonyítva van, hogy az örökhagyó férjhezmenetele után 440 K készpénzt vitt férjéhez az alpereshez és ez azt átvette, a mely összeget áz örökhagyó atyjától örökölvén, az atyai ági vagyont képez, s mint ilyenre, leszármazók hiányában, a felperesnek, mint ugyanazon apától származó testvérnek, kizárólagos törvényes öröklési joga van. A magyar jog szerint a hozománynak, mint a női külön vagyontól lényegesen különböző vagyonnak czélja és rendeltetése abban áll, hogy a házasélettel járó és a férjet, mint családfentartót terhelő kiadások fedezését könnyítse, azonban annak tulajdona őt nem illetvén, a házassági kötelék megszűntével azt visszaadni köteles, mert ő annak csak haszonélvezője s illetve a készpénzből álló hozományra nézve a nő a férjének hitelezője. A hozománynak ebbeli jogi természetéből okszerűen következik, hogy a férj azt a család szükségleteire el nem használhatja, mert a férjnek elsőrangú és legfőbb kötelessége, hogy az általa alapított család fentartásáról még akkor is gondoskodjék, ha neki külön vagyona nincs. Csak kivételesen a végszükség esetében van feljogosítva a férj a hozomány állagát föl-